Hüllők

Elefántteknős ( Testudo elephantopus ) Az elefántteknős vagy más néven galápagosi óriásteknő a Galápagos szigetcsoport egyes szigetein őshonos állat. Mérete meghökkentően hatalmas: egyes példányok 1,50 méter hosszúak, 1,20 méter szélesek és csaknem 1 méter magasak. Nedvdús nővényekkel, kaktuszokkal táplálkoznak. Az óriási hüllők, körülöttük a szigeten jellemző fekete lávával és nagy …

Zöld levelibéka ( Hyla arborea ) A levelibéka Európa egyetlen fán lakó kétéltűje. Mintegy 5 cm hosszú, sima, fénylő hátú béka. Színe általában zöld, de hangulatától és környezetétől függően világossárgától barnáig változhat. „Kedvenc” színe azonban a „fűzöld”,ami jól beleolvad a lombkorona színébe. Has oldala fehéres. A hát és a has …

A nyílméregbékák rendkívül rikító, harsány színekben pompáznak, és a természettudósok legalább kétszázötven fajtát fedeztek fel eddig, de még korántsem biztos, hogy az összes fajtát megtalálták. A békák által termelt mérget a trópusi Amerika őslakosai már évezredek óta használják, bekenik vele a nyilaik hegyét, így a zsákmányt egy pillanat alatt le …

A világ öt tengeri teknősfaja közül a Mafia-szigeten négy honos. A tengeri teknősök a következők, levesteknős, cserepesteknős, kérgesteknős, álcsrepesteknős, olajzöld fattyúteknős. A levesteknősök a Mafia-szigeten mindig is nagy becsben voltak tartva, azonban régebben ennek az volt az oka, hogy megették őket, és a tojásaikat is. Emiatt az idők során a …

A krokodilok körülbelül negyvenmillió éve jelentek meg a Földön, amikor még dinoszauruszok is voltak, azonban ez idő alatt nem sokat változott. A krokodilok ragadozó állatok, a méretesebb példányok akár nagyobb állatokat is képesek vízbe rántani. Úgy vadásznak, hogy a víz alatt odaúsznak a zsákmányhoz, amennyire csak tudnak, majd hirtelen kitörnek …

Hegyesorrú sikló Elaphe scalaris Jegyei: nagyméretű, karcsú sikló, feje alig válik el a nyaktól, szembogara kerek, pikkelyei a testén simák. A kiszínezett álla tok sárgásak, sötétbarnásak vagy vörhenyesek, hátukon két többé-kevésbé feltűnő, sötét csík fut végig a farok csúcsáig. Hasuk fehéres vagy sárgás. A fiatalok színezetét I. a lenti ábrán. …

Ázsiai haragossikló Coluber ravergieri Jegyei: erőteljes sikló, hosszúkás, a nyaktól jól elhatárolt fejjel; szembogara kerek; testi pikkelyei enyhén ormósak farka hosszú. Teste a szürke különféle árnyalatait öltheti. A fej felső oldalán lévő rajzolat változatos, lehet egészen sötét is. A szemet és a szájszegletet általában sötét sáv köti össze. A hát …

Kis-ázsiai törpesikló Eirenis modestus Jegyei: termete kicsiny, de szeme nagy, feje alig határolódik el a nyaktól. Háta és oldala többnyire egyszínű világosbarna, szürkésbarna vagy rőtes homokszínű, ritkán sötéten foltos. Hasa piszkosfehér vagy sárgás. A test színeivel erős kontrasztot képez a fekete fejmintázat. Teljes hossza 50-60 cm. Elterjedése: az Égei-tenger szigetein, …

Fitosorrú vipera Vipera latasti Jegyei: közepes méretű vipera, feje jól elkülönül a nyaktól, lágy orrszarvacskája van és ormós pikkelyei; szembogara függőlegesen metszett. Háta és oldala világosszürke, sárgásszürke, vörös- vagy sötétbarna. Hátszalagja szaggatott vagy hullámos, többnyire széles, a hímeknél általában feketés vagy fekete, a nőstényeknél szürke vagy barnás. Oldalán sötét foltok …

A kétéltűek a szárazföldi gerincesek legősibb osztálya. Elődeik 350 millió éve kezdtek áttérni a vízi életmódról a szárazföldire. Ők a halak egy ősi ágából származtak, amelyhez legközelebb a mai bojtosúszós halak állnak. Mell- és hasúszóikból fokozatosan kezdetleges lábak alakultak ki, amelyekkel a sekély vízből a szárazra tudtak evickélni. A szárazföldi …