Kezdőlap / Állatok / Hüllők

Hüllők

A komodói varánusz

Komodói varánusz (Varanus komodoensis), vagy ahogy még hívják a komodói sárkány, a varánuszfélék családjának legismertebb faja. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös könyv listáján. Ez a varánusz a világ legnagyobb gyíkja, hossza átlagosan 2-3 méter, súlya 70 kg. A komodói sárkány az Indonéz-szigetvilág lakója. Csak pár kisebb szigeten él …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az anakonda táplálkozása és szaporodása

A nagy anakonda szaporodása Az anakonda párzási időszaka januártól júniusig tart. A párzási időszakban az ivarérett nőstény valóságos feromonösvényt hagy , amellyel egyszerre akár több hímet is magához vonz. Ezek között az illatanyagok között van légi úton terjedő is, ezért a hímek nemcsak a nőstény útvonalának irányából, hanem máshonnan is …

Érdekel a cikk folytatása? »

Harapós teknős, az aligátor teknős

Az aligátor teknős az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén és Közép-Amerikában honos. Szereti a lassúbb folyású, zavaros vizű folyókat és tavakat. Kedveli a vízinövényekkel sűrűn benőtt területeket, ahol lesből támad áldozatára. Számuk a világon alacsony, de állománya még stabil. Az aligátor teknős Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájába is bekerült, mint veszélyeztetett …

Érdekel a cikk folytatása? »

Cafrangos teknős az álcázás mestere

A cafrangos teknős ( matamata, vagy Chelus fimbriatus) élőhelye Dél-Amerika középső és északi részel (Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Észak- és Közép-Brazília), főleg az Amazonas mellékágai. Az indiánok nevezték el matamatának, aminek a jelentése gyilkolok. Édesvízi trópusi jelleg állat, kedveli a lassú folyású, iszapos fenekű folyókat, ártereket, tavakat. Rejtőzködő életmódot folytat. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Réti gyík Lacerta praticola

Réti gyík Lacerta praticolaJellegzetességei: A réti gyík apró termetű, rövid lábú gyík, kicsiny fejjel, nyújtott testtel és közepesen hosszú farokkal. Színezete elég egységes, az állat felül tarkójától a farka tövéig szürke, szürkésbarna, barna vagy vörösesbarna. A hát közepén jól látható világos- vagy sötétbarna, esetleg vörösbarna, kétoldalt apró foltokkal szegélyezett hosszanti …

Érdekel a cikk folytatása? »

Görög hegyesfejűgyík Lacerta graeca

Görög hegyesfejűgyík Lacerta graeca Jellegzetességei: A Görög hegyesfejű gyík termetes, de karcsú gyík, nyújtott, ráncos nyakkal és hosszú fejjel. Végtagjai és farka szintén nyúlánkak, ez utóbbi hosszú, vékony csúcsban hegyesedik ki. A kissé fényes hát színezete a sárgásbarnától a szürkésbarnáig vagy szürkéig változhat, közepén kicsi sötét pettyek és szeplők láthatók, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Közönséges bordásgyík Psammodromus algirus

Közönséges bordásgyík jellegzetessége: igen karcsú, apró fejű gyík, hát- és oldalpikkelyei erősen ormósak, farka nagyon hosszú. Háta világos- vagy sötétbarna, de lehet olajzöld, a sötét testoldattól egy markáns, fehéres vagy sárgás csík választja el, vállfoltja kék. A hát közepén olykor elmosódott, sötét mintázat látható. A hátsó lábak és a farok …

Érdekel a cikk folytatása? »

A kígyószemű és a rostosujjú gyík

Kígyószemű gyík Ophisops elegans Jegyei: karcsú gyík, hátán barnás. Az általában világossötét pepita mintás testoldalt a háttól markáns, a hastól egy kevésbé feltűnő sárgás csík választja el. A hátat és a testoldalt többnyire feketés és sokszor sorba rendeződött foltok díszítik. A has fehéresszürke vagy fakózöldes. Az alsó szemhéj átlátszó „pápaszemet” …

Érdekel a cikk folytatása? »

Homoki vipera Vipera ammodytes jellegzetességei

Jegyei: izmos testű kígyó, feje jól elhatárolt, háromszögű vagy szívalakú, az orr csúcsán feltűnő, lágy szarvacskája van. Pupillája függőleges állású, testpikkelyei ormósak, farka rövid. Színezete figyelemre méltóan változatos: lehet fehéres-, világos- vagy sötétszürke, sárga, olajzöld, barnás vagy téglavörös. Hátán egy keskenyebb vagy szélesebb, cikcakkos vagy hullámos szalag fut, amely a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Áspis vipera Vipera aspis életmódja

Az Áspis vipera szeret napozni, de amennyiben napozóhelye túlságosan felmelegszik (az áspis vipera kb. 37 %-ot visel még el), félárnyékot keres magának, viszszahúzódik rejtekére, vagy portyázni indul. Ha útja nagy kiterjedésű, viszonylag hűvös, árnyékos részen vezet át, teste gyorsan kihűl. Ilyenkor igyekszik olyan napos helyet találni, ahol újra felmelegedhet. Hogy …

Érdekel a cikk folytatása? »