Hüllők

Elefántteknős ( Testudo elephantopus ) Az elefántteknős vagy más néven galápagosi óriásteknő a Galápagos szigetcsoport egyes szigetein őshonos állat. Mérete meghökkentően hatalmas: egyes példányok 1,50 méter hosszúak, 1,20 méter szélesek és csaknem 1 méter magasak. Nedvdús nővényekkel, kaktuszokkal táplálkoznak. Az óriási hüllők, körülöttük a szigeten jellemző fekete lávával és nagy …

Zöld levelibéka ( Hyla arborea ) A levelibéka Európa egyetlen fán lakó kétéltűje. Mintegy 5 cm hosszú, sima, fénylő hátú béka. Színe általában zöld, de hangulatától és környezetétől függően világossárgától barnáig változhat. „Kedvenc” színe azonban a „fűzöld”,ami jól beleolvad a lombkorona színébe. Has oldala fehéres. A hát és a has …

A nyílméregbékák rendkívül rikító, harsány színekben pompáznak, és a természettudósok legalább kétszázötven fajtát fedeztek fel eddig, de még korántsem biztos, hogy az összes fajtát megtalálták. A békák által termelt mérget a trópusi Amerika őslakosai már évezredek óta használják, bekenik vele a nyilaik hegyét, így a zsákmányt egy pillanat alatt le …

A világ öt tengeri teknősfaja közül a Mafia-szigeten négy honos. A tengeri teknősök a következők, levesteknős, cserepesteknős, kérgesteknős, álcsrepesteknős, olajzöld fattyúteknős. A levesteknősök a Mafia-szigeten mindig is nagy becsben voltak tartva, azonban régebben ennek az volt az oka, hogy megették őket, és a tojásaikat is. Emiatt az idők során a …

A krokodilok körülbelül negyvenmillió éve jelentek meg a Földön, amikor még dinoszauruszok is voltak, azonban ez idő alatt nem sokat változott. A krokodilok ragadozó állatok, a méretesebb példányok akár nagyobb állatokat is képesek vízbe rántani. Úgy vadásznak, hogy a víz alatt odaúsznak a zsákmányhoz, amennyire csak tudnak, majd hirtelen kitörnek …

Kis-ázsiai törpesikló Eirenis modestus Jegyei: termete kicsiny, de szeme nagy, feje alig határolódik el a nyaktól. Háta és oldala többnyire egyszínű világosbarna, szürkésbarna vagy rőtes homokszínű, ritkán sötéten foltos. Hasa piszkosfehér vagy sárgás. A test színeivel erős kontrasztot képez a fekete fejmintázat. Teljes hossza 50-60 cm. Elterjedése: az Égei-tenger szigetein, …

Fitosorrú vipera Vipera latasti Jegyei: közepes méretű vipera, feje jól elkülönül a nyaktól, lágy orrszarvacskája van és ormós pikkelyei; szembogara függőlegesen metszett. Háta és oldala világosszürke, sárgásszürke, vörös- vagy sötétbarna. Hátszalagja szaggatott vagy hullámos, többnyire széles, a hímeknél általában feketés vagy fekete, a nőstényeknél szürke vagy barnás. Oldalán sötét foltok …

A kétéltűek a szárazföldi gerincesek legősibb osztálya. Elődeik 350 millió éve kezdtek áttérni a vízi életmódról a szárazföldire. Ők a halak egy ősi ágából származtak, amelyhez legközelebb a mai bojtosúszós halak állnak. Mell- és hasúszóikból fokozatosan kezdetleges lábak alakultak ki, amelyekkel a sekély vízből a szárazra tudtak evickélni. A szárazföldi …

Sárga vakkígyó Typhlops vermicularis Jegyei: aprócska, féregszerű kígyó, tömör, hengeres testét pici, lekerekített, sima pikkelyek fedik. Kicsi, rövid feje nem válik el élesen a törzstől. Alig felismerhető, pontszerű szeme átlátszó pikkelyek alatt rejtőzik, keskeny szájnyílása határozottan alsó állású. Farka igen rövid, a vége tüskeszerű. Az állat csillogó sárgásbarna vagy kissé …

Patkós sikló Coluber hippocrepis Jegyei: nagy szemű, erős alkatú, élénken mintázott sikló, pikkelyei simák. Színezete egyedenként változó: többnyire olajzöld, sárgás, narancsos vagy rőtes, gyakran sötét pigmenttel fedett, ezért feketésnek is tűnhet. Sok példány tarkóján patkó alakú rajzolat látható. Hátán sűrű, nagy, feketésbarna vagy fekete foltok, oldalán ezek kisebbek. Hasa sárga, …