Hüllők

Peloponnészoszi faligyík Podarcis peloponnesiaca Jegyei: nagy, erős alkatú, feltűnő színezetű faj, a hímek masszív fejükről és barnás vagy zöldes alapszínükről ismerhetők fel. A h

Hegyesfejű gyík Lacerta oxycephala Jegyei: feltűnően karcsú, közepes termetű gyík, hosszúkás, rendkívül lapos és kicsúcsosodó fejjel, széles nyakkal és lapított testtel. Végtagjai kecsesek, hosszú farkának töve széles. Felső oldalán és végtagjain általában sötétszürke, kékesszürke, feketésbarna vagy fekete alapon világos rácsminta látható. A farok gyakran a csúcsáig élénk kékesszürke színű, néha …

Spanyol faligyík Podarcis hispanica Jegyei: kicsiny, karcsú faligyík, hegyes orr, lapos törzs és mérsékelten hosszú farok jellemzik. A hát alapszíne többnyire barna vagy szürkésbarna, ritkábban zöldes, világos vagy sötét pontozás vagy rácsminta díszítheti, illetve sötét középvonal és (főleg a nőstényeknél) élénk világos és sötét hosszanti csíkozás húzódhat rajta. A testoldal …

Baleári faligyík Podarcis lilfordi Jegyei: erőteljes gyík, rövid, széles, viszonylag hegyes orrban végződő fejjel, nyaka vaskos, farka pedig feltűnően az. Testét apró, sima pikkelyek fedik. Háta zöld, szürkésbarna vagy akár fekete is lehet. A hát közepét gyakran feketés, hosszanti pontsorok díszítik, kétoldalt egy-egy világos csíkkal szegélyezve. Az oldalakon gyakran sötét …

Jegyei: kis növésű, karcsú gyík, lapos feje tompa orrban végződik, farka hosszú, erős, elvékonyodó. Hátoldalán a tarkótól induló és gyakran még a farokra is kiterjedő, széles, olajszínű vagy világosszürke sáv fut végig. Oldalán széles, sötét vagy világos rőtbarna, fogazott szegélyű csík látható, amely a farkon sötét foltsorba megy át. A …

A krokodilok a mai állatvilág legősibb képviselői közé tartoznak, a faj kialakulása korábbra tehető, mint a dinoszauruszoké. Ez alatt a hosszú idő alatt, azonban, küllemük alig változott. Ma mint egy húsz fajuk van, között találjuk még a legnagyobb ma élő hüllőt. A krokodilok körülbelül 200 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki. …