Állatok

Kóroktan. A kórokozó parvovírus, lappangási ideje 5-7 nap. A vírus iránt a lúd és mosusz kacsa fogékony. A kislibák érfalkárosodással és a parenchimás szervek elfajulásával járó betegsége, amelynek tömeges előfordulását hazánkban először 1965-ben észlelték. A vírus terjesztésében legnagyobb szerepük a vírushordozó ludaknak és az ezek tojásaiból kelt kislibáknak van. Az …

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, az alombogár két hónapig közvetíti a betegséget. A betegség elsősorban csirkeállományokat sújt, de pulykák vírusrezervoár szerepét is kimutatták. A kórokozó szájon át jut be a szervezetbe, de aerogén fertőzési mód sem zárható ki. A vírus …

Kóroktan. A madarak adenovírusa általában 4-12 hetes korú állományokban mutatható ki. A szikimmunitás ideje alatt ritkán izolálható. A fertőződés germinatív úton valósul meg, egyébként pedig a fertőzött egyedek bélsarukkal ürítik a vírust, és a ragályfogó tárgyak közvetítésével is számolnunk kell a fertőzés terjedését illetően. Tünetek. A klinikai tünetek kialakulása nagymértékben …

Kóroktan. A betegséget a Coronavirus több szerotípusa képes előidézni. A vírus iránt kizárólag a tyúk fogékony; bármely életkorban megbetegedhet. A betegség terjedésében fontos a ragályfogó tárgyak szerepe, a vírus rövidebb távolságokra való eljutásában azonban a szél is terjesztheti a kórokozót. Állományon belül a vírus a légúti váladékok belégzésével, de szájon …

A fiatal, intenzíven tartott hízó bárányok (expressz pecsenyeminőség) gyakran fertőződnek vírusokkal, így nem ritkán fordulhat elő juh, szarvasmarha adeno- és egyéb vírus okozta fertőzöttsége, amelyek baktériumos szövődmények miatt hurutos-kruppos tüdőgyulladásban mutatkoznak fiatal bárányokban. Tünetek. A fertőzött környezetbe került állatokon a betegség első tünetei három-négy hetes korban, hét-nyolc nap lappangás után …

Kék nyelv betegség Főként a juhok, szúnyogok által terjesztett betegsége, amely az erek falának a megbetegedése miatt ödémákkal, vérzésekkel, valamint a nyálkahártyák kifekélyesedésével, vemhes állatokban pedig magzatok torz fejlődésével jár. A betegség Afrikában őshonos, de előfordul más kontinenseken is. Dél-Európába eddig néhány esetben behurcolták, nálunk még nem állapították meg. Kóroktan. …

A sertés transmissibilis gastroenteritise gyorsan terjedő, heveny, hasmenéses tünetekkel lezajló, fertőző betegség, amely minden korú sertést megbetegít, újszülött malacokban tömeges elhullással jár. Kóroktan. A betegséget antigénszerkezetileg egységes koronavírus okozza. A vírust a gyomorsósav nem inaktiválja, pH 3-9 értéknek ellenáll, a hő és a napfény azonban elpusztítja, ennek tulajdonítható, a betegség …

Az afrikai sertéspestis a házisertés és a vaddisznó heveny, általános lázas tünetekkel, vérzéses diatézissel járó fertőző betegsége, amely nagyfokú mortalitással jár. Kóroktan. Az afrikai sertéspestis kórokozója egy nagyméretű, dupla szálú DNS-t tartalmazó vírus, amelynek rendszertani besorolása még vitatott. A vírusra jellemző az antigénszerkezeti heterogenitás, a különösen nagy ellenálló képesség fizikai …

A MM tuberculosis az ember gümőkórjának leggyakoribb okozója. A fertőzés forrása a beteg ember, háziállataink közül a sertés és a kutya terjeszti a kórokozót. A M. tuberculosis szarvasmarhában jóindulatúan zajlik, spontán gyógyuló folyamatot okoz. A fertőzés jelentőségét az is adja, hogy az állatok tuberkulinra reagálnak. Sertésekben alimentáris eredetű fertőzést okozhat …

Kóroktan. A koronavírusok szarvasmarhák, juhok, sertések, lovak és kutyák, fiatal, vadon élő állatok bélsarában kimutatható kórokozók. Borjakban, főként nagy állatlétszámú gazdaságokban, tél végén fordulnak elő istállójárványok. A kolosztrális ellenanyagok kiürülése után profúz hasmenést okoz az állományban. A vírus az éhbél és a csípőbél bélbolyhaiban, annak hámsejtjeiben telepszik meg. Ennek az …