Állatok

A csivava (Chihuahua) a világ egyik legkisebb kutyafajtája. Típusai a chihuahua pello corto (rövid szőrű csivava), illetve chihuahua pello largo (hosszú szőrű csivava). Mexikóból származik. Néhány forrás azt bizonyítja, hogy az aztékok, inkák, toltékok idejében már őrzőkutyaként alkalmazták. Testfelépítése: Nagy felálló füleivel a legapróbb neszt is meghallja, éppen ezért kiváló …

A Berni pásztor (Berner sennenhund) a fajtatisztán tenyésztett berni, ahogyan mi azt ma ismerjük, körülbelül egy évszázada létezik. A tudatos tenyésztést a századfordulón kezdték meg, azokból a svájci, Alpok között élő, Bern környéki parasztkutyákból, melyek már évszázadok óta segítették a parasztgazdaságok életét. Ezeket a kutyákat a három szín legkülönbözőbb színösszetételében …

A Hamilton kopó egy vég kutyafajta. Létrejötte az 1800-as évekre tehető. Nevét tenyésztőjétől A. P. Hamiltontól, a svéd Kennel Klub alapítójáról kapta, aki az angol rókakopót és a nyulászkopót német kutyafajtákkal – a már kihalt Holstein kopóval valamint hannoveri vérebbel – keresztezte. Az első svéd kutyakiállításon, 1886-ban 189 kopót neveztek. …

A Bischon Frisé feltehetően a máltai selyemszőrű kutyából alakították ki más, kis termetű kutyák keresztezésével. A Bischon Frisé hasonlít a máltai selyemkutyához, a bolognese-hez, a havanese-hez és a coton du tulearare-hoz, és vélhetően ugyanonnan származnak. Elterjedt az a nézet, hogy ezeket a kistestű kutyákat tengerészek vitték magukkal az atlanti-óceánon keresztül, …

Az angol szettert a 17. században tenyésztették ki Nagy-Britanniában, ahol a különböző grófságok szigorúan őrizték a vérvonalaikat. Megjelenése: Hosszú, hullámos, fehér szőrű kutya, amely kékesfekete vagy narancsvörös foltokkal tarkított. 60-63 cm magas, elegáns fajta. Hasonlít a hosszú szőrű pointerre. Koponyája kissé domború. Szeme barna. Füle a fejéhez simulva lelóg. Háta …

Jegyei: igen nagy, erőteljes béka, teste széles, robusztus. A hímek 15 cm-esnél is nagyobbra nőnek. A hatalmas nőstények testhossza a 20 cm-t, hátsó lábuk a 25 cm-t is elérheti. Ezek akár 600 g-ot is nyomhatnak. A zöld békákkal szemben, amelyekkel a kisebb ökörbékákat esetleg össze lehet keverni, ez utóbbiak hátán …

Életmódja: az ökörbéka kifejezetten magányos állat, még a párosodás idejére sem csoportosul, kórusokat sem alkot. Messze hangzó, tompa kiáltásával jelzi, hogy a terület foglalt. A betolakodó hímeket a tulajdonos igyekszik elűzni. Az ökörbéka hangját meleg, szélcsendes, nyugodt nyári éjszakákon akár 2 km-röl is hallani lehet. A tavi békához hasonlóan szívesen …

Élőhelye: mindenféle kisebb és nagyobb állóvíz, különösen a vízinövényekkel dúsan benőttek. Ahol nagyobb tavibéka állományok vannak, ott a kecskebékák (a konkurencia miatt?) a kisebb vizeket lakják. Életmódja: messzemenőkig egyezik a kis tavibékáéval. A kecskebéka életének nagy részét a vízben vagy a víz közelében tölti. Erős felindulásában a kecskebékahím nagy ívben, …

A kecskebékáknál felfedeztek fejlődési rendellenességeket, amelyek miatt már környezeti mérgezés hatására is gyanakodtak, onnan adódnak, hogy a növekvő embrió sejtosztódása során a kromoszómák egyenlőtlenül oszlanak meg. Így a test felépítéséhez szükséges bizonyos információk hiányozhatnak, mondjuk a bal hátsó lábé, és az ebihalnak csak három lába nő. Efféle hiányosságok bármely testrészen …

Ez a jelenség, de főként az a tény, hogy egyfelől a tavi békával, másfelől a kis tavibékával szinte minden ismertetőjegy tekintetében átfedések mutatkoznak, már régen felvetették a gyanút, hogy nem három önálló fajról van szó. A zöld békák számos európai állományát igen nehéz pontosan meghatározni. A kis tavibéka önállóságát sokáig …