Az ország megszállása A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. Hitler tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól, és nem engedhette, hogy Magyarország kiválásával veszélybe kerüljön a délkeleti front. Ezért 1944. március 19-én német csapatok szállták meg az országot. Horthy a feltétlen németbarát Sztójay Dömét nevezte ki …
Érdekel a cikk folytatása? »Horthy Miklós kísérlete a háborúból való kilépésre
Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belülre került. 25-étől román támadások érték a Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt. Horthy kormányzó, az átmeneti német hatalmi megingást kihasználva, 29-én Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormányfő legfőbb feladata az ország …
Érdekel a cikk folytatása? »A Voronyezsi katasztrófa
A külpolitikában Kállay nem akart új kötelezettségeket vállalni a németek oldalán, de a régieket teljesítette. 1942 áprilisában megkezdődött a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra. A katonák kimerülve érkeztek, mert a szovjet partizánok megrongálták a vasútvonalat és így ezer-ezerötszáz km-t A 2. magyar gyalog kellett megtenniük. A honvédség feladata az …
Érdekel a cikk folytatása? »Kállay „Hintapolitikája”
A voronyezsi katasztrófa és az 1943 júliusi olaszországi fordulat hatására titkos tárgyalások kezdődtek az angol-amerikai szövetségesekkel, miközben a kormány szövetségesi kötelezettségeit is teljesítette Németországgal szemben. Ennek eredményeképpen 1943 szeptemberében előzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A megállapodás szerint a fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon előrenyomuló angol-amerikai csapatok Magyarország …
Érdekel a cikk folytatása? »