1945. július 26-án a Japánnal hadban álló nagyhatalmak Potsdamból felszólították a japán kormányt a fegyverletételre. 1945. augusztus 6-án egy amerikai B-29-es repülőerőd atombombát dobott Hirosima japán városra, amely teljesen elpusztult és mintegy 100 ezer ember azonnal meghalt. Augusztus 9-én pedig Nagaszakit érte atombomba-támadás, amelynek 35 ezer ember esett áldozatul. „Hirtelen …
Érdekel a cikk folytatása? »Magyarország a háborúban (1941 december – 1944 március)
Bárdossy politikájának csődje A hitleri villámháború kudarca már 1941 őszén óvatosabb magatartásra késztette Horthyt és Bárdossyt. A kormányzó leváltotta Werth Henrik vezérkari főnököt, aki a magyar fegyveres erők még nagyobb arányú bevetését szorgalmazta. A helyére kinevezett Szombathelyi Ferenc vezérezredes arra törekedett, hogy a frontra küldött csapatokat visszahozzák. A Gyorshadtest – …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Antifasiszta politikai erők
A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek a hadbalépés után is megőrizték legalitásukat, ami egyedülálló jelenség volt Európának ebben a régiójában. Az adott törvényes lehetőségek között a legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott, támogatta az antifasiszta függetlenségi mozgalmat, és képviselte a munkásság gazdasági érdekeit. Az SZDP politikájának célja volt, hogy lehetőség szerint …
Érdekel a cikk folytatása? »Kállay Miklós miniszterelnök
Kállay Miklós kormánya 1941-42 fordulójának eseményei megérlelték az uralkodó körök elhatározását, hogy a feltétlen németbarát Bárdossy Lászlónak távoznia kell. 1942 márciusában a kormányzó Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké. Kállay olyan politikusként vált ismertté, aki a szélsőségekkel szemben a mérséklet, a németek iránti elkötelezettséggel szemben a sajátos magyar érdekek képviselője. Miniszterelnöksége …
Érdekel a cikk folytatása? »A párizsi békekonferancia előzményei
Az 1930-as években Japán, Olaszország és Németország agresszív fellépése folytán számos területen megrendült az I. Világháborút követő rendezésekkel kialakított status quo. A változtatások sok helyütt túlmutattak a békeszerződések revízióján. Japán 1931-ben elfoglalta Mandzsúriát, majd 1937-ben háborút indított Kína ellen, s az ország egész tengerparti sávját megszállta. Olaszország 1935-ben megtámadta és …
Érdekel a cikk folytatása? »Az ókori Görögország hitvilága
A sokistenhívő (politeista) görög vallás istenei nem egyszerre, s nem is egy helyen alakultak ki. A bevándorló akháj pásztorok istene volt Zeusz, a villámokat szóró későbbi főisten, s az itt élő földművelő pelaszgok termékenységistene lehetett Gaia. Vettek át isteneket Kis-Ázsiából, mint Kronoszt, vagy Apollónt. A totemizmus maradványai is fellelhetőek, hiszen …
Érdekel a cikk folytatása? »A spártai nevelés és életmód
A spártai nevelés fő célja az állam jellegéből fakadóan fiúk esetében a jó katona, lányok esetében a jó katonát szülő anya volt. Annak érdekében, hogy jó katonákat tudjanak nevelni, a kevésbé életképes csecsemőket kitették a Taügetoszra, és pusztulásra ítélték. A fiúkat már hét éves korukban elszakították a családjuktól, és zárt …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Iszlám megjelenése
Az Arábiát lakó arabok zöme ló- és tevetenyésztő nomád beduin volt. Törzseik a száraz, sivatagos területeken folyton egymás ellen harcoltak az életet adó vízért. Jelentős települések alakultak ki a karavánutak mentén. Ilyen város volt Mekka, a későbbi világvallás, az Iszlám ( melynek jelentése: teljes meghódolás Istennek) bölcsője. A városban élő …
Érdekel a cikk folytatása? »Örökbarátsági egyezmény
Bárdossy külügyminiszter szerint lépni kell, mert ha elutasítják Berlin kívánságát, akkor a németek bevonulnak Magyarországra, bábkormányt juttatnak hatalomra, amely teljes mértékben kiszolgáltatja nekik az országot. Horthy is hajlott a cselekvésre. Jugoszlávia veresége felvillantotta a reményt nemcsak a Bácska és a Bánát visszafoglalására, hanem egy adriai kijárat megszerzésére is. Horthy magatartását …
Érdekel a cikk folytatása? »Mező Imre rejtélyes halála
A védők hamar belátták, hogy a harckocsik ellen nem tudják megvédeni az épületet. Valószínűleg a kétségbeesés is munkált bennük: a felmentésükre küldött tankok is őket lövik. Mező elrendelte, hogy adják meg magukat. Ragaszkodott, hogy ő menjen ki tárgyalni a támadókkal. Majd azzal folytatja, hogy Mező Imre a 38 éves Asztalos …
Érdekel a cikk folytatása? »