Történelem

A curugi rendkívül fontos szerepet tölt be a japán mítoszokban, amelyekben két isteni kardot említenek: a Fucu-no-mitama-no-curugit és a Kuszanagi-no-curugit. A Fucu-no-mitama-no-curugi önmaga is kami (isten). Nem más, mint „az ország átengedésének mítoszában” a földi világot meghódító követ, Takemikazucsi. Amikor Takemikazucsi Ókuninusitól az ország átengedését követelte, egy kardot fejjel lefelé …

A mítoszokban szereplő másik égi kard a Kuszanagi-no-curugi, mely a „Három szent ereklye” egyikeként hagyományozódott a régi császári családra, és a császári hatalom szimbólumaként mind a mai napig fontos szerepet játszik a japán társadalomban. A korai időkben a császár mágikus uralkodó volt. A ceremóniák révén lépett kapcsolatba az istenekkel, így …

A Kr.e. 2. évezred elején érkeztek Kis-Ázsiába a hettiták, akik később egy erős birodalom központjává tették ezt a vidéket. Ők voltak az első, indo-európai nyelvet beszélő nép, így az ő távoli rokonainak számítanak a legtöbb európai népek (angolok, németek, olaszok, oroszok, lengyelek, és a többi…). A hettiták írását és nyelvét …

A 12. században jelent meg az inkvizíció, amely a „tévelygő eretnekség kinyomozására” lett létrehozva. Szerte Európában – és persze azon kívül is- emberek ezreit állították „bíróság” elé, ahol vélt, vagy valós indokokkal kínozták őket. Persze, természetes módon ,a hihetetlen fájdalom és sokk hatására olyan irreális vádakat ismertek be, amelyeken a …