Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt, amelynek Németországgal batáros területén, a Szudéta-vidéken több mint hárommillió német élt. 1937 májusától, amikor Neville Chamberlain átvette az angol miniszterelnöki Qsztséget, a brit kormány az ún. „megbékéltetési politikát” követte, amely a német igények kielégítése révén vélte megőrizni a békét. A csehszlovák kérdés rendezésére 1938 szeptemberében …
Érdekel a cikk folytatása? »A polgári demokratikus Csehszlovákia
Csehszlovákia demokratikus köztársaság volt, vezető személyiségei A polgári Tomás Masaryk elnök és Eduard Benes külügyminiszter. Masarykot 1935-ben bekövetkezett -halála után Benes követte az államfői tisztségben. Csehszlovákia A csehszlovák állam külpolitikai biztonsága a francia szövetségre és a kisantantra épült. 1920-21 folyamán ugyanis Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia létrehozták a közkeletűen …
Érdekel a cikk folytatása? »Csehszlovákia elfoglalása
A komoly kissebségi problémákkal küzdő Csehszlovákiában nagy riadalmat okozott az Anschluss. A Németországgal határos Szudéta vidéken hárommillió német élt egy tömbben,akik Berlin revíziós sikereit látva egyre határozottabban fogalmazták meg igényüket az anyaországhoz való visszatérésre. Kérésük ürügyet jelentett Hitler számára a beavatkozásra,hogy elnyomott társaikat felszabadítsák,és újra Németországhoz csatolják az általuk lakott …
Érdekel a cikk folytatása? »Csehszlovákia
Csehszlovákiában 1945 tavaszán a londoni polgári emigráns kormány és a moszkvai kommunista emigráció hozott létre koalíciós kormányt, amelyben a hazai antifasiszta ellenállás képviseli nem kaptak szerepet. A kassai kormányprogram és a végrehajtása során kiadott rendelkezések a német s a magyar nemzetiségeket a„kollektív felelősség” elve alapján megfosztották jogaiktól és vagyonuktól. A …
Érdekel a cikk folytatása? »A csehszlovákiai magyar kisebbség
A politikai szabadságjogoknak a többi kelet-közép-európai államnál nagyobb mértékű csehszlovákiai érvényesülése a magyar kisebbség számára is lehetővé tette a pártpolitikai szerveződést. Az 1920-ban létrehozott Országos Keresztényszocialista Párt, illetve az Országos Magyar Kisgazda Párt (későbbi neve: Magyar Nemzeti Párt) képviselői ellenzéki politizálással szabadságjog próbáltak érvényt szerezni az 1920. évi csehszlovákiai alkotmánytörvényekben …
Érdekel a cikk folytatása? »