A neutroncsillag a II. típusú szupernóva-robbanás egyik mellékterméke. A robbanás során a csillag külső rétegei lelökődnek, és csak egy rendkívül sűrű, kompakt, csaknem kizárólag neutronokból, emellett csekély mennyiségű protonból és elektronból álló csillag marad vissza. A neutroncsillagok tömege 0,1 és 3 naptömeg között lehet. E határ fölött a csillag folytatja …
Érdekel a cikk folytatása? »
A látható fény hullámhosszain sűrű gáz- és porrétegek takarják el a Tejútrendszer középponti vidékét. Az égbolt legfényesebb rádióforrása, a Nyilas (Sagittarius) csillagképben azonban éppen a Tejútrendszer középpontja irányában látszik. Ez a Sagittarius A néven ismert rádióforrás két részből áll. A Sagittarius A keleti része egy ionizált gázból álló buborék, vélhetően …
Érdekel a cikk folytatása? »
A Nap a tejútrendszert, egy viszonylag nagy spirálgalaxist felépítő, mintegy kétszázmilliárd csillag egyike. A Tejútrendszer kialakulása körülbelül 13,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött. A tejútrendszer belülről nézve – ahol mi vagyunk – az égbolton végighúzódó, csillagokból álló, fényes sávnak látszik. A Tejútrendszer szívében egy fekete lyuk helyezkedik el, melynek tömege körülbelül …
Érdekel a cikk folytatása? »
Egy csillag nem élhet örökké, egyszer elfogy annak is üzemanyaga, a hidrogén. Ez idő alatt különböző szakaszokon megy át attól függően, hogy mekkora a tömege. A törpecsillagok csendben hunynak ki, de több milliárd, akár százmilliárd évig is világítanak. A viszonylag kis tömegű, közepes csillagok miután elfogyasztották a fűtőanyagot, felfújjak külső …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin