Ma a fél világ Gáza sorsára figyel. De vajon miért oly fontos ez a viszonylag kicsiny terület? Izrael 42 éve, az 1967. júniusi hatnapos háborúban foglalta el Ciszjordániát, és a Gázai övezetet, amelyet azután 2005 szeptemberéig tartott megszállás alatt. Kis térségek ezek, a másfél millió palesztin lakta Gázai övezet hossza …
Érdekel a cikk folytatása? »A Gázai övezet napjainkban
Izrael egyre inkább rászorult a ciszjordániai vízre, mivel a hegyvidék víztartó rétegei adták az ország szükségletének egyharmadát. 1967 óta a térség teljes vízkészletével az izraeli állam rendelkezik. Ha egy palesztin új kutat akar fúrni, vagy rendbe hozhatna egy régit, engedélyt kell kérnie. Kérelmét ezután számos izraeli bizottság bírálja el, s …
Érdekel a cikk folytatása? »A Gázai övezet helyzetének alakulása
Kelet-Jeruzsálemet Izraelhez csatolták, az újonnan megszállt ciszjordániai területekről, s azok egymilliós lakosságának sorsáról azonban nem voltak határozott elképzeléseik. Egyes izraeli vezetők korlátozott önkormányzatot akartak adni a sűrűbben lakott palesztin területeknek, míg mások zsidókat telepítettek volna az arabok közé. Ezzel az volt a céljuk, utóbb egyetlen izraeli kormány se vonulhasson ki …
Érdekel a cikk folytatása? »A gázai övezet korai története
Alig száz éve még rendszeresen előfordult, hogy a jeruzsálemi keresztények, zsidók, és muszlimok részt vettek egymás vallási ünnepén. A 20. században feltámadt zsidó és arab nacionalizmus azonban aláásta ezt a békességet. A második világháború után olyan méreteket öltött az ellenségeskedés, hogy az ENSZ 1947-ben kidolgozta a Jordán folyótól a Földközi-tengerig …
Érdekel a cikk folytatása? »