Kezdőlap / Társadalom / A Gázai övezet napjainkban

A Gázai övezet napjainkban

Izrael egyre inkább rászorult a ciszjordániai vízre, mivel a hegyvidék víztartó rétegei adták az ország szükségletének egyharmadát. 1967 óta a térség teljes vízkészletével az izraeli állam rendelkezik. Ha egy palesztin új kutat akar fúrni, vagy rendbe hozhatna egy régit, engedélyt kell kérnie. Kérelmét ezután számos izraeli bizottság bírálja el, s csak nagyritkán hagyja jóvá. Ma egy izraeli mintegy négyszer annyi vizet fogyaszt, mint egy palesztin, miközben a száraz nyári hónapokban sok palesztinnak kell távoli kutakból hordania a vizet. A zsidó telepesek még ennél is több vizet használnak el, számtalan úszómedencét építettek, és a termőföldjeiket is öntözik.
A megszállás szigorán Izrael először csak az 1993-as oslói megállapodás után enyhített némileg. Oslóban Izrael beleegyezett, hogy kivonja, és átcsoportosítja ciszjordániai és a Gázai övezetben lévő katonáit, majd öt éven belül a két fél tárgyalásokat kezd a végső rendezésről – ennek eredménye egy önálló palesztin állam lehetne. Az átmeneti palesztin autonómia idejére a területeket kisebb részekre tagolták. Az A jelű övezetek teljes palesztin ellenőrzés alá kerültek, a B zónákban palesztin közigazgatást vezettek be, ám ott a biztonságot az izraeliek szavatolták. Végül a C övezetek izraeli kézen maradtak. Csakhogy a részleges, vagy teljes palesztin ellenőrzés alatt álló területek szigetszerűek, C zónák választják el őket egymástól. S mivel ezek néhol alig 400 méter szélesek, egyetlen harckocsival is lezárhatók. A 2000 szeptembere után bevezetett szigorúbb biztonsági eljárások még nehezebbé tették a palesztin enklávék közti mozgást. Ha pedig az izraeliek példát akarnak statuálni, akkor senkit nem engednek át a határon.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A szamburu népcsoport

A szamburu népcsoport az egyenlítő környékén él Kenya területén, a maszájok rokonainak mondják őket. Félnomád …

Hozzászólás