A földgáz a világ energiaszükségletének több mint a 20 százalékát teszi ki. A kialakulásához messzire kell vissza menni az időben. Hosszú korszakokkal ezelőtt keletkezett rothadó növényi és állati maradványok, például a planktonok bomlási termékeként. Ezek a szerves anyagok hosszú időszakok alatt a föld felső rétegeiben lerakódott üledékek nyomásának és az …
Érdekel a cikk folytatása? »
Miután a héliumégés létrehozta a héliummagot, és annak hőmérséklete eléri a körülbelüli 100 millió fokot, akkor megindulhat a hélium atommagjainak szénné egyesülése. A két-három naptömegű csillagokban a hélium égése robbanásszerűen, az úgynevezett héliumvillanás eredményeképp indul el. Amikor a hidrogénégést követően a mag összeomlik, átmenetileg nyugvó, vagy elfajult állapotba kerül, mert …
Érdekel a cikk folytatása? »
A kis tömegű, sok milliárd évvel ezelőtt keletkezett fősorozati csillagok éppúgy öreg csillagoknak tekinthetők, mint azok a nagy tömegű csillagok, amelyek rövidesen szupernóvaként fel fognak robbanni, jóllehet még egymillió évet sem éltek. Nagyszerű látványt nyújtanak a haldokló öreg csillagok. Amikor egy csillag magjában elfogy a hidrogén, akkor a hidrogén égése …
Érdekel a cikk folytatása? »
Bár a Jupiter a legnagyobb tömegű bolygó, (318-szorosa a Föld tömegének), nagy térfogata következtében a sűrűsége kicsiny. Összetétele a Naprendszer bármelyik bolygóénál jobban hasonlít a Napéhoz. A Jupiter hidrogénje és héliuma légnemű állapotban van a bolygó külső részén, ahol a hőmérséklet kb. -110 °C. Közeledve a középponthoz a nyomás, a …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin