Tag Archives: jég

A Dél-szibériai Altaj-hegység hegyei és völgyei közt élt az ókorban és folytatott nomád életmódot az ott élő lovas nép. Oroszország, Kína és Mongólia határán helyezkedik el Pazirik, ahonnan számos értékes lelet került elő. Kurgánoknak nevezzük azokat a kövekből rakott sírhalmokat, melyek 1600 méteres tengerszint feletti magasságban a jég segítségével több …

A Naptól számított 6 és 12 milliárd km között terül el a Kuiper-öv, amely egy üstökös szerű testekből álló, lapos korong. Bár ennek létezését már 1943-ban felfedezte Kenneth Edgeworth ír csillagász, és 1951-ben Gerard Kuiper, létét csak 1990-es években erősítették meg, amikor felfedezték az 1992 QB1-nek nevezett objektumot. 2002-ig több …

Az Uránusz igen nagy, négyszer akkora mint a Föld, és 63 Földet tudna magába foglalni, noha saját tömege 14,5-szer akkora, mint a Föld. Így az őt alkotó anyag sűrűségének kisebbnek kell lennie, mint a Föld sűrűsége. Az Uránusz túl nehéz ahhoz, hogy a hidrogén legyen a fő alkotórésze, mint a …

Az Enceladus a Szaturnusztól számított tizedik hold, és a széles E gyűrűben kering. Pályája a gyűrű legsűrűbb részében helyezkedik el, ami azt sugallja, hogy az Enceladus a gyűrűt anyaggal is ellátja. A holdnak a Szaturnuszra vonatkoztatva kötött a keringési ideje. Az Enceladus felszínének nagy a fényvisszaverő képessége, és ez rendkívül …

Eddig a Szaturnusz 34 holdjának létezését erősítették meg. Ezek közül huszonötöt 1980 óta fedeztek fel a Voyager és Cassini űrszondák által végzett kutatás során és a lényegesen korszerűsödő földi megfigyelési technika segítségével. Várható, hogy jövőbeni megfigyelések további holdak létezését fogják megerősíteni. A Titan a legnagyobb, és ez volt az első, …

Az Europa jéggel borított, gömb alakú szikla, amelyet már 400 éve tanulmányoznak, de fondorlatos természete csak akkor derült ki teljesen, amikor a Galileo űrszonda 1996-ban megkezdte a hold tanulmányozását. Az űrszondát Galileo Galilei itáliai tudósról nevezték el, aki 1610 januárjában megfigyelte az Europát, és a róla elnevezett másik 3 holdat. …

Földünk legdélibb pontján található a kietlen jégmezőnek számító Antarktisz, vagy más néven a Déli-sarkvidék. Önálló kontinens ez, a kiterjedése 14 millió négyzetkilométer. Ember és állat nemigen lakja, csak néhány igénytelenebb növényfajta él meg a mostoha körülmények közt. A 18. század végén James Cook, a híres felfedező is eljutott a környékre, …

A mai India területe, a Hindusztáni-félsziget egykor különálló földrész volt, mely 200 millió évvel ezelőtt vált le a déli félteke akkori őskontinenséről. A szigetként úszó terület aztán becsapódott az eurázsiai kontinensbe és felgyűrte a köztük lévő üledéket, ezzel létrehozva a Himalája hatalmas hegységrendszerét. A két kőzetlemez még ma is csúszik …