Tag Archives: mama

Kevés izgalmasabb pillanat van annál, amikor a gyerek beszélni kezd. Most először tudatja velünk pontosabb formában, mit tud, és mit gondol; olyan ez, mintha a beszéddel egy kis ablak nyílna meg, amelyen át betekinthetünk a kisgyermek fejébe. A beszéd a tanulás eszköze is; már nem sírással közöl dolgokat. Sok kutatást …

Ha lehet, kezdetben töltsünk az óvodában egy egész délelőttöt vagy délutánt, hogy megismerkedjünk az intézmény rendjével; hogyan fegyelmeznek az óvónők, szigorúak-e, egyetértünk-e azzal, ahogyan a gyerekekkel foglalkoznak, vidám, fesztelen és barátságos-e a légkör, jól érzik-e magukat a gyerekek. Ha már tudjuk hova íratjuk be a gyereket, kérdezzük meg, elvihetjük-e egy …

Ha a gyermekünk közeledik a három éves korhoz, érdemes elgondolkodni azon, hogy nem tenne-e jót neki, ha óvodába járna. Ott sok kis barátra talál, és olyan felnőttek gondozzák, akik szakszerűen foglalkoznak vele. Rengeteg új, érdekes tevékenységet próbálhat ki, alkalma lesz barátkozni és egy közösség tagja lesz. Nem utolsósorban meg fogja …

A legfontosabb segítség, amit adhatunk, ha figyelmesen meghallgatjuk, amit mond. Mivel a kisgyerek világa testi és szellemi készségei tekintetében egyaránt hihetetlenül gyorsan tágul, rendkívül fontos, hogy őszintén és könnyedén tudjunk vele beszélni. Hallgassuk figyelmesen, igyekezzünk megérteni gondolkodását és kérdéseire úgy válaszoljunk, hogy megértse. Ő folyton kérdez, de mi is tegyünk …

Egy héthónapos már egyre fogékonyabb minden hangra, legyen az emberi beszéd vagy zene. Gőgicsélésében már megjelennek a két szótagú szavak, jobban mondva megkettőzi az eddig kiejtett szótagokat: „maama”, „biibi”, „daada”. Nyolc hónapos korában a kisbaba folytatja a gagyogást, de azt is megtanulja, hogyan kiabáljon tudatosan, ha magára akarja vonni a …

A két éves kisgyerek még nem tud körülírni dolgokat, amelyeket nem lát, nem tud megfogni, érinteni. Nem érti, mi az, hogy szép, nem tudja felfogni egészen azt, hogy valami üres vagy tele van és bár tudja, hogy a buborékok, amiket fúj, lebegnek, de „könnyű” és „nehéz” között még nem tud …

A fogalomalkotáshoz és a fogalmak alkalmazásához először meg kell értenie a gyereknek a „hasonló” és a „különböző” alapfogalmát, felismernie az egyes dolgok hasonlóságát, illetve különbözőségét, majd ezeket gondolatban összekapcsolnia. Másfél és kétéves kora között tapasztaljuk, hogy automatikusan végzi ezt a csoportosítást, amikor több olyan tárgy kerül eléje, amelyek hasonlóságot is …

Ahogy a kisgyerek gondolkodása bővül és bonyolultabbá válik, egyre fontosabb lesz a játék. Továbbra is a játék révén tanul meg újabb dolgokat, kezdi a világot olyannak látni, amilyen a valóságban. Korábban a játék háziállatokat szétválogatta, fajta szerint csoportosította, helyükre tette. Most már más szemmel látja őket, megérti, hogy van olyan …

Nagyon sokat számít, hogy milyen nyelvet használ a szülő, amikor a kicsi gyermekéhez beszél. A felnőttek a nagyobbacska gyerekkel összetettebb mondatokban beszélnek, hosszabb szavakat is belefűznek, illetve elvont gondolatokat is közölnek. Ne essünk bele abba a hibába, hogy „gyerekszinten” beszélünk vele és fölöslegesen is gyereknyelvet használunk. Sőt, szőjünk mondókánkba egy-egy …

Ebben az évben, de főleg a harmadik év második felében, nagy változás figyelhető meg a gyerek ismeretszerzésének módjában. Egy- és kétéves kora között a kisgyerek különálló dolgokat és eseményeket ismert meg, a tapasztalatokat egyenként szerezte, de csak ritkán fordult elő, hogy mindezt összefüggésbe hozta volna. A harmadik évben a gyerek …