Kezdőlap / Otthon és család / Baba - mama / A kisgyerek és az absztrakció

A kisgyerek és az absztrakció

A két éves kisgyerek még nem tud körülírni dolgokat, amelyeket nem lát, nem tud megfogni, érinteni. Nem érti, mi az, hogy szép, nem tudja felfogni egészen azt, hogy valami üres vagy tele van és bár tudja, hogy a buborékok, amiket fúj, lebegnek, de „könnyű” és „nehéz” között még nem tud különbséget tenni. Lehet, hogy ár érti a különbséget aközött, hogy valamiből „egy” vagy „sok” van, de a számok jelentőségét még nem fogja fel – ami egynél több, az”sok”. Az idő fogalmával sincs még tisztában, nem tudja elképzelni, mit jelent az, hogy „holnap”, vagy „múlt héten”, még nehéz megértenie azt is, mi az, hogy „ma este”. Az év folyamán azonban egyre többet felfog ezekből. Elvont dolgokról és elvont módon akkor tud gondolkodni a kisgyerek, ha már elképzel valamit, ami nincs a szeme előtt. Ha megkérdezzük tőle, hol van valamelyik játéka, vissza kell gondolnia, hol és mikor játszott vele utoljára. Agyában fel kell idéznie a helyet és az időpontot és csak ezután tud érte menni és odahozni. Amikor már képes erre, ki tud tervelni cselekvéseket olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek valójában nincsenek jelen. Megkérdezzük tőle, hogy hol a hajója. Felidézi agyában a hajó képét, amit a kertben hagyott és így felel: „Hajó kertben, hozom mindjárt”. De még folytatja a festést, befejezi, kezet mos és utána megy ki a kertbe a hajójáért, anélkül, hogy újra figyelmeztetnénk. Ez azt is jelenti, hogy észben tudta tartani azt az elvont gondolatot, azt a szándékot, hogy oda akarja hozni a hajót, a szándék végrehajtását még félbe szakította a festés, még elvégzett egy pár teljesen független feladatot, majd utána visszatért ahhoz a gondolathoz, hogy behozza a hajót a kertből.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

A “jó” gyermek

Ha a gyermek jól érzi magát, és elégedett, akkor elfogadhatóan viselkedik. De minden gyermek ki …

Hozzászólás