Tag Archives: mama

Egy héthónapos már egyre fogékonyabb minden hangra, legyen az emberi beszéd vagy zene. Gőgicsélésében már megjelennek a két szótagú szavak, jobban mondva megkettőzi az eddig kiejtett szótagokat: „maama”, „biibi”, „daada”. Nyolc hónapos korában a kisbaba folytatja a gagyogást, de azt is megtanulja, hogyan kiabáljon tudatosan, ha magára akarja vonni a …

A két éves kisgyerek még nem tud körülírni dolgokat, amelyeket nem lát, nem tud megfogni, érinteni. Nem érti, mi az, hogy szép, nem tudja felfogni egészen azt, hogy valami üres vagy tele van és bár tudja, hogy a buborékok, amiket fúj, lebegnek, de „könnyű” és „nehéz” között még nem tud …

A fogalomalkotáshoz és a fogalmak alkalmazásához először meg kell értenie a gyereknek a „hasonló” és a „különböző” alapfogalmát, felismernie az egyes dolgok hasonlóságát, illetve különbözőségét, majd ezeket gondolatban összekapcsolnia. Másfél és kétéves kora között tapasztaljuk, hogy automatikusan végzi ezt a csoportosítást, amikor több olyan tárgy kerül eléje, amelyek hasonlóságot is …

Ahogy a kisgyerek gondolkodása bővül és bonyolultabbá válik, egyre fontosabb lesz a játék. Továbbra is a játék révén tanul meg újabb dolgokat, kezdi a világot olyannak látni, amilyen a valóságban. Korábban a játék háziállatokat szétválogatta, fajta szerint csoportosította, helyükre tette. Most már más szemmel látja őket, megérti, hogy van olyan …

Nagyon sokat számít, hogy milyen nyelvet használ a szülő, amikor a kicsi gyermekéhez beszél. A felnőttek a nagyobbacska gyerekkel összetettebb mondatokban beszélnek, hosszabb szavakat is belefűznek, illetve elvont gondolatokat is közölnek. Ne essünk bele abba a hibába, hogy „gyerekszinten” beszélünk vele és fölöslegesen is gyereknyelvet használunk. Sőt, szőjünk mondókánkba egy-egy …

Ebben az évben, de főleg a harmadik év második felében, nagy változás figyelhető meg a gyerek ismeretszerzésének módjában. Egy- és kétéves kora között a kisgyerek különálló dolgokat és eseményeket ismert meg, a tapasztalatokat egyenként szerezte, de csak ritkán fordult elő, hogy mindezt összefüggésbe hozta volna. A harmadik évben a gyerek …

A 2 és negyed éves gyermek, boldog, ha engedjük, hogy segítsen: elrámolja a játékait, segít teríteni, odahozza nekünk, amit kérünk. Meg tudja mondani a keresztneve mellett akár a vezetéknevét is. Tud vízszintes és függőleges vonalakat húzni, számos gyakran használt tárgy nevét már ismeri. A kisfiú már foglalkozik a nemi szervével …

A beszéd megtanulása az egyik legfontosabb szellemi tevékenység, sok más ismeret elsajátításának alapfeltétele. A baba kezdetben nem szavakkal közli mondanivalóját, hanem sírással. Az első beszélgetés eszköze a mosoly, később bólogat is. Némelyik baba fejbiccentéssel köszön meg valamit, később odaáll a mellé, amit meg szeretne kapni, kiabálni kezd, hogy figyeljünk rá, …

Egyes szülők beleesnek abba a hibába, hogy úgy gondolják, minden órát, amit a gyerek ébren tölt, érdekes dolgokkal, tanulságos tevékenységekkel kell kitölteni. Ez téves, sőt ártalmas is lehet. A gyereknek rá kell jönnie – és ezt szívesen meg is teszi, ha magára hagyjuk-, hogy ő maga is el tudja magát …

Jóval azelőtt, hogy igazán megtanulna rajzolni vagy írni, nagy örömét leli a kisgyermek a firkálásban és a festésben. Vonzó játék lesz neki, a színes kréta, az állványra állítható tábla. Adjunk a gyereknek olyan festéket, amit ujjaival kenhet és hagyjuk, hogy a saját elképzelései szerint csináljon pacákat a papírra, vagy mázolgasson …