Tag Archives: palántanevelés

Ajánlott fajták: Brio, Opaal, Master. Palántanevelés A korai karfiol magját a korai káposztafélék közül a legkorábban, már január első felében (5-10.-ig) vessük el. Ültetésig fejlett, erős, tápkockás palántákat neveljünk, így a hűvösebb időszakban fejlődhetnek termő állapotúvá, és biztosabb a terméshozás. A palántanevelés ideje alatt fontos követelmény, hogy a fejlődés ne …

Palántanevelés Március elejei ültetéshez január 10-15. között vessük el a karalábé magját. A palántanevelés időszakában a hőmérsékletet 8-18 °C között tartsuk. Törekedjünk arra, hogy a növények palántakorban és kiültetés után folyamatosan növekedjenek és fejlődjenek. Ezt gondos víz- és tápanyagellátással érhetjük el. A palántaneveléshez a káposztánál leírtakat vegyük figyelembe. Ültetés, takarás, …

Palántanevelés Május közepére, a legmegfelelőbb kiültetési időpontra bimbós, kb. 8 hetes palántákat neveljünk. A magvetést tehát március 5-10. között végezzük el. A paprika nagyon melegigényes növény, ezért fűthető palántanevelő berendezésre van szükség. A magot vethetjük ládába vagy tápkockába; a tápkockásat nem kell tűzdelni. A szikleveles (3-4 hetes) palántákat kettesével tűzdeljük …

Palántanevelés A koraiságot gyors fejlődésű, korai érésű, félhosszú (saláta-) fajtákkal és palánta-neveléssel érjük el. Április közepei ültetéshez, március 10-15. között vetjük el a magvakat 6 x 6 vagy 7 x 7 cm-es tápkockákba, fészkenként 1-2 db-ot. Kelés után csak egy palántát hagyunk kockánként. A palántákat 4-5 hétig neveljük. Ültetés, takarás, …

Váz nélküli fóliás termesztésnél szinte minden termesztéstechnikai mozzanattal a koraiságra törekszünk. Ez a cél érvényesüljön a fajták megválasztásában is, éppen ezért a rövid tenyészidejű fajták közül a korai, szabad földi termesztésre és a fűtés nélküli hajtatásra alkalmas fajtákat használjuk. A palántáról szaporítható valamennyi zöldségfajból előnyös tápkockás vagy cserepes palántákat nevelni …

Mint azt a cím is elárulja, ennél a művelési módnál a növényeket mesterséges dombra telepítik. A dombon élő növények számára a magasabb talajhőmérséklet és a néhány évig tartó, folyamatosan jó talajellátás igen kedvező. Kisebb kertekben egyúttal a beültethető felületet is megnövelhetjük. A dombágyások terméshozama nagyobb, mint a hasonló sík területeké. …