Tag Archives: szív

Nagy-Britanniában a szívkoszorúér- megbetegedés a leggyakoribb oka az elhalálozásoknak; a nők között második helyen áll a gyakorisági listán. Nagy-Britannia férfilakosságából minden harmadik szenved szívkoszorúér-megbetegedésben, minden ötödik pedig szívinfarktusban hal meg. A szívinfarktus okozta elhalálozások teljes számát ötszáz- és nyolcszázezer közöttire becsülik. Az Egyesült Államokban, mely a világelsők között szerepel a …

A világirodalom statisztikái és a hazai eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy tartós penicillin-kezelés segítségével megelőzhető a rheumás láz egyébként nem ritka, sőt egyes betegek esetében ismételt kiújulása: a rheumás lázon átesett és tartós penicillin-profilaxisban részesített betegeknél a recidiva valószínűsége 10-30-szor kisebb, mint a penicillin-profilaxisban nem részesített betegek között. Hogyan kapcsolódjék be …

A túlnyomó részben fiatalokon fellépő rheumás láznak és a következményes szívelváltozásoknak népegészségügyi szempontból igen nagy a jelentősége. A rheumás szívbetegek jó része munkaképességében korlátozva van, s ezért súlyos gondot jelent önmaga, családja és a társadalom számára. A rheumás lázon átesett betegeknek csak egy része gyógyul meg teljesen, jelentős hányaduknál billentyűhiba, …

A leggyakrabban előforduló szívritmuszavarok a szív működését szabályozó ingerület képződésének zavaraira vezethetőek vissza. Hallgatózással kettős szívhangok hallhatóak. A pitvarokra is kiterjedő ingerületvezetési zavarok következtében, a pitvarok összehúzódása és kiürülése is szabálytalanná válik. A jelenséget, amikor a kétoldali szívpitvar nagyon gyorsan és rendszertelenül húzódik össze, pitvarlebegésnek nevezzük. Leggyakrabban nagy testű fajták …

Veleszületett szívbetegségnek számít, a nagy erek illetve a szívbillentyűk szűkülete. Ezen rendellenességek következtében a vér áramlása nem akadálytalan a bal kamrából az aortába, illetve a jobb kamrából a tüdőbe. A születés utáni első héten mindkét kórkép esetén teljes mértékben tünetmentes a kiskutya. Ezt követően azonban hamarosan növekedési zavarok lépnek fel, …

Szívizom-károsodások, ingerületvezetési zavarok vagy akár a szív alakváltozásai is jól diagnosztizálhatóak az EKG alapján. A szív működése során keletkező elektromos áramok a test meghatározott helyein jól mérhetők, és elektrokardiogrammként, jellegzetes hullámok formájában papíron is rögzíthetőek. Az EKG-vizsgálat során lényegében a testre helyezett elektródák közötti elektromos potenciál különbségeket rögzítjük. Az EKG-hullámok …

A szívbetegségek diagnosztikájában számos technikai eszköz és eljárás segíti az állatorvosok munkáját. A szívzörejek egyszerű fonendoszkóppal is meghallgathatók. Az ingerületvezetési zavarok pontos meghatározása elektrokardiográf használatával lehetséges. Röntgenátvilágítással akár megfigyelhetjük a szívet is munka közben, a röntgenfelvétel pedig a szív alakjáról ad teljes mértékben felvilágosítást. Vérvizsgálatokkal, a kutyáknál amúgy igen ritka, …

Nemcsak embereknél, hanem kutyáknál is igaz, hogy pszichikai tényezők is befolyásolhatják a szív működését: öröm vagy félelem hatására jelentősen megnövekedhet a szívverések száma. A szív működését az akarattól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozza, melynek központja az agyban található. A szív által egy perc alatt továbbított vér mennyisége, a perctérfogat, a …

A szív működését két ingerületképző központ irányítja. A szív szünet nélküli munkáját az izomsejtek optimális tápanyagellátása teszi lehetővé. A szívizmot a koszorúerek látják el vérrel, közvetlen kapcsolatot létesítve a jobb és a bal szívfél között. A szív saját vérellátásának jelentőségére világít rá az a tény is, hogy a szíven áthaladó …

A tápanyagok és a különböző anyagcseretermékek csak az állandóan áramlásban lévő vér útján juthatnak el a szövetekhez, illetve a kiválasztó szervekhez. A vér mozgását az egyes érszakaszok közti nyomáskülönbség teszi lehetővé, mint minden más folyadék, így a vér is a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. …