Napjainkban a Halak és a Vízöntő energiái még nagyjából egyformán erősek, de éppen ez ad magyarázatot korunk nagy problémáira és hatalmas nehézségeire. Ugyanakkor pontosan ez a feszültségkiegyenlítődés ad lehetőséget az emberiségnek a tudatos döntésre is. Mert a kérdés így hangzik: Továbbra is ragaszkodunk-e a múlt régi, önző és individualista beállítottságához, a maga énközpontúságával és mohóságával? Vagy új utakat keresünk az életünkhöz, és készen állunk arra, hogy az emberi együttélés új formáit vegyük át?
Az ilyen folyamatok minden új korszak kezdetén megélhetők. Mindig, amikor lassan visszahúzódnak a régi energiák, megkezdődik a kikristályosodott szerkezeteknek az összeomlása. Ellenben nem minden forma rossz csak azért, mert a múltból származik. Éppen ezért olyan fontos a tudatos szembenézés, hiszen a progresszív csoportok mindent szétrombolnának, ami ellentmond az eszményeiknek, amit viszont az ellenszegülő konzervatív erők csak korlátozott mértékben tesznek lehetővé. Mert végső soron az egyik csoport éppen olyan fanatikusan küzd a változás eszményéért, mint a másik, amely minden erejével meg akarja akadályozni a változást és az átalakulást.
Az emberiség napjainkban nagyon nehéz időszakot él át. A politikában hatalmas feszültségek keletkeztek, és a gazdaságban olyan szerkezetek alakultak ki, amelyeknek a kihatásai az emberiség nagy része számára egyre elviselhetetlenebbé válnak, és ezért a lehető leggyorsabban meg kellene változtatni őket. A vallások között is egymással szembenálló pártok alakultak ki, mert az emberek elfelejtették azt a tényt, hogy minden vallás ugyanabból a szellemi forrásból fakad.
Így nagy döntések előtt áll az emberiség. Nem a pénz a rossz, nem a pénz az oka minden felmerülő problémának, hiszen az nem más, mint az energia legsűrűbb formája. Azáltal azonban, hogy istenként tiszteljük, rossz irányba fordítjuk az életünk valódi értelmét. Ebből keletkeznek a rossznak és az önelégültségünknek a gyökerei is. Ebből alakul ki az is, hogy éhező embereket látva magunk körül, mégis tudunk ugyanúgy tovább élni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Azt mondjuk: Nekünk jól megy a sorunk, és nem a mi dolgunk, nem a mi felelősségünk, hogy mások mit tesznek!