Kezdőlap / Tag Archives: tudomány

Tag Archives: tudomány

Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin

Ki ne ismerné Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin feltalálójának nevét? Pontosabban nem is feltalálója volt Ő ennek az értékes vegyületnek, hanem felfedezője, hiszen addig is tudtak róla, csak kivonni nem tudták nagyobb mennyiségben. Azonban vajmi kevesen tudják azt, hogy milyen érdekesnek mondható körülmények között jött rá a fő tartalmazó növényre. A …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az ókori görög filozófia

Az ókori görögök az i. e . 5. században a kultúra területén olyan maradandót alkottak, mely ma is csodálattal tölti el a világot. A görögök voltak az elsők, akiknél kialakult a filozófia. Tudomány és filozófia nem vált el náluk egymástól, gondolkodóik polihisztorok voltak, a tudományok és filozófia területén is átfogó …

Érdekel a cikk folytatása? »

Hogyan hat a tévé a gyermekekre?

Joshua Meyrowitz szociológus szerint a televízió elmossa a gyermek és felnőttkor határvonalát. Pár évtizeddel ezelőtt a gyerekek a legtöbb családban szinte semmit sem tudtak a felnőttek bizonytalanságairól, félelmeiről, szexuális tevékenységéről, a szülővé válás gondjairól, manapság viszont a felnőtteknek szóló televíziós műsorok görbe tükrén át úgyszólván belülről szemlélhetik a felnőttek világát. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szociológia története

A szociológia, mint önálló, saját témakörrel, elméletekkel és módszertannal rendelkező tudományág a 19. században született meg. Kiváltó okai között szerepel a gyors iparosodás, a társadalmi problémák, az urbanizáció, a nyomor, bűnözés, családok felbomlása, és összességében a hagyományos gondolkodásmód megváltozása. Az első szociológusok ebben a társadalmi környezetben jelentek meg és a …

Érdekel a cikk folytatása? »

A gőzgép kifejlesztésének előfeltétele

Ideálisnak nevezzük a gázt, ha a molekulák között fellépő erők és a molekulák saját térfogata elhanyagolható! Ez a felismerés a gőzgép kifejlesztésének egyik előfeltétele volt. Thomas Savery és Denis Papin kísérleteinek eredményeképpen a XVII. század második felére elkészült Thomas Newcomen szerkesztésében az első használható légköri dugattyús gőzgép (1711), Ivan Polzunov …

Érdekel a cikk folytatása? »

Guericke második légszivattyúja (1663)

Guericke szellemi tevékenységét csak akkor értékelhetjük igazán, ha figyelembe vesszük, hogy akkoriban az emberek számára a levegő létezése teljesen újszerű és meglepő gondolat volt ! A megerősödő polgárság már nem érhette be a pusztán gondolati elmélkedéssel, a megmerevedett szobatudomány spekulációival. A szó legszorosabb értelmében meg akarták érteni a világot, szilárd, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Otto von Guericke és a légüres tér

Guericke kísérletet tesz arra, hogy egy hordót „légüressé” szivattyúzzon. Nevezetes esemény volt, midőn a„magdeburgi féltekéket” bemutatta a regensburgi birodalmi gyűlés előtt. Itt ugyanis már két, egymáshoz jól illeszkedő réz félgömböt használt, és kiszivattyúzta a gömbből a levegőt. Mindkét félgömbhöz nyolc-nyolc lovat fogtak be, s azok mégsem tudták szétrántani a félgömböket, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Otto von Guericke

Otto von Guericke (1602-1686) magdeburgi polgárcsaládból származott, Jénában jogi tanulmányokat folytatott, majd az akkori Európa legmodernebb egyetemén, Leidenben (Hollandia) katonai erődítéstant tanult, amihez matematikai, mechanikai, építészeti szaktárgyak is tartoztak. Magdeburg tanácsosaként (1626-tól) átélte, hogy 1631-ben szülővárosát a császári csapatok csaknem teljesen lerombolták. Ezután Guericke városépítészként tevékenykedett. Újjáépítette Magdeburgot, és a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Toricelli higanya

Torricelli vallásos ember volt – később meg is írta művét Gondolatok a hitről címmel -, de kutatásvágya erősebbnek bizonyult. 1644-ben támadt az a kitűnő ötlete, hogy víz helyett körülbelül tizenháromszor nehezebb higanyt használjon; feltételezte, hogy a folyadékoszlop ebben az esetben tizenharmad olyan magas lesz, mint a vízoszlop hossza lenne, és …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az atomok és a vákuum

Az atomok és a vákuum Descartes számára elképzelhetetlenek voltak. Descartes sokat foglalkozott a geometriai optikával, és az analitikus geometria felhasználásával megtalálta a fénysugarak töréstörvényét. Gépet szerkesztett a parabolalencsék csiszolására, és feltételezhetően ő mutatta ki elsőként a mágneses tér erővonalait vasreszelék segítségével. Az ókor számtalan természetbúvárához hasonlóan, ő is csak a …

Érdekel a cikk folytatása? »