LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Ballasztanyag; az élelmiszerekben található jelentős anyagmennyiség, amely a szervezetben abszolút nem leépíthető, így változatlanul áthalad az emésztő rendszerünkön. Másképpen kifejezve, megtöltik a gyomrunkat, de nem jelentenek kalóriát a szervezetnek, de hozzásegítik az emésztőrendszerben az értékes részek feldolgozását, és segítik ezek tovább jutását az emésztő szervezet más traktusába. A rostos koszt fokozza a széklet mennyiségét, s gyorsítja, a bélszakaszokon az anyagok továbbjutását. Ezzel máris megoldódik a kultúrembernek egyik alapvető egészségi problémája. A széklete rendszeres, képlékeny és nem szükséges külön hashajtókat beszedni. Másik képessége a ballasztanyagnak, hogy kiválóan köti a vizet, ebből az következik, hogy a sok rostos ételt fogyasztó gyorsabban jól lakik, nem lesz gyorsan ismét éhes, s így lassan kezdi elveszíteni fölösleges testsúlyát. A tudományos mérések azt igazolják, hogy a mai emberek a szükséges ballasztanyagnak, csak a 25-50%-át veszik magukhoz. Tehát kétszer annyi rostos anyagot kell venni, s a testsúlyunk automatikusan regulázódik. Tehát az alap megoldás az volna, hogy polgári élelmiszereink 50%-kal több rostanyagot kéne, hogy tartalmazzanak. De ez szinte lehetetlen, hisz az elmúlt évtizedes technológia, pont ezeket az anyagokat (drága pénzért) különválasztotta az „élelmiszertől”, mint szükségtelen rosszat tehát marad az a megoldás a szokványos fehérlisztű, hántolt rizsű, fehércukrú polgári konyhánál, hogy a ballasztanyagokat: pasztillák, kekszek formájában, vagy kanál számra ismét magunkhoz vesszük, s így szervezetünkben ismét találkoznak az élelmiszerekkel, s jótékonyan kifejtik egymás mellett hatásukat.
