LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Trafó nem más, mint a kortárs művészeteket befogadó kulturális központ a fővárosban. Üresen álló ipari területekre és épületekbe betelepülő művészeti központok és kulturális intézmények ezek, Európa nyugati felében például évtizedekre visszanyúló hagyománya van. Magyarországon 1998-ban nyílt meg, ezzel az elsők között állt be a sorba. A megfogalmazás alapján nem más, mint egy intézmény, épület, tér, közeg és vibrálás, kockázat és lehetőség, az egész egy nagy intellektuális kaland. Egy ház, egy hely, ami a művészeteké, tehát a táncról, színházról, irodalomról és zenéről szól az élet. Itt nincs társulat, a néző egyenlő az alkotással, tehát van lehetősége és kötelessége, hogy alkotói módon viszonyuljon hozzá. Itt az emóció az átlagosnál több teret kap.
Az első trafóház Magyarországon 1909-ben épült az egykori ipari szecesszió jellegzetes alkotása. A felfedezés eredetileg egy francia anarchista művészcsoporthoz kötődik, nevük a Resonance csoport. Amint megtalálták a már negyven éve elhagyatott helyet számos koncert és előadás követte egymást egy egész nyáron át. Budapesten ez a hely az Andrássy úton található Fiatal Művészek Klubja helyén, sőt jogutódjaként. Nyitányát a Budapesti Őszi Fesztiválra időzítették Bozsik Yvette darabjával. A Trafó programját a sokszínűség, az igényesség és a nemzetköziség jellemzi. A kortárstánc az a művészeti ág, amely legkevésbé támaszkodik a hagyományokra, viszont az etnikai sokszínűséget rendkívüli módon hangsúlyozza. Budapesten még találkozhatunk repertoárszínházzal is, valamint stúdiószínházakkal. Rendszeres programjuk a Trafó Bár Tangó.
Többek között küldetésüknek tartják azt is, hogy felfedezzen és bemutatkozási lehetőségeket nyújtson fiatal művészeknek, ezért különféle programsorozatoknak ad otthont, mint például a Műhely Alapítvány által szervezett Inspiráció, Pólusok és a Rövid Esti Darabok.
