LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mulcsozás elfojtja a kelő gyomokat, ugyanígy gyomfojtó
hatású a sűrűn vetett zöldtrágyanövények összefüggő tömege. A nagyobb sorközökbe kerti zsázsát, sarkantyúkát vagy retket vethetünk, amelyek a talajt nagyon gyorsan
benövik, takarják, és a gyomnövények kelését megakadályozzák. A leghatásosabb a kapálás és a mechanikus talajmunkák más formái. Erősen
eltarackosodott talajon burgonyát termeljünk, így viszonylag könnyűszerrel megszabadulhatunk a terhes gyomnövénytől.
A gyomnövények leégetése
Utak és kisebb-nagyobb szabad területek gyomtalanításának eszköze a leégetés. A biztonsági követelmény betartása mellett egy kis propángáz-lángszóróval minden gyomnövényt helyben elégethetünk. Ezt a módszert az üres ágyak gyomtalanítására is ajánlhatjuk. A talaj élőlényeit ezzel alig károsítjuk, mert a rövid ideig tartó hőhatás következtében csak a talaj felső néhány millimétere hevül fel.
A gyomok mint jelzőnövények
Minden növény ott nő leginkább, ahol létfeltételei a legkedvezőbbek. Minthogy a különböző vadnövények talajigényei is különbözőek, üde növekedésükből fejlődésüknek kedvező talajadottságokra következtethetünk. A mezei sóska, a madársóska, a vadárvácska a mészszegény vagy enyhén savanyú talajokon gyakori, ellenben a salátaboglárka, a réti útifű és a mezei boglárka tömörödött talajon díszlik. A lazább, homokos talajt kedveli a pipacs, a szöszös ökörfarkkóró és a tyúkhúr; a tyúkhúr egyben az üde, pezsgő talajélet kísérő és jelzőnövénye is. Silány, mikrobaszegény földeken elszaporodik a tarack.
