LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Azerbajdzsán (területe 86600 km², fővárosa: Baku) a Kaszpi-tenger nyugati partján fekvő ország északi részét a Kaukázus kelet felé lealacsonyodó láncai hálózzák be, délnyugaton a Kis-Kaukázus és az Örmény-magasföld vonulatai magasodnak, az ország közepén a Kura-Araksz-alföld terül el.
Azerbajdzsán államformája elnöki köztársaság, pénzneme az azeri manat. A hivatalos azeri nyelven kívül azt oroszt és örményt beszélik. Főként a mohamedán vallás a jellemző (93%), ebből 60% szunnita, 33% síita vallást gyakorolják.
Az egykor hatalmas országot a 19. században felosztották Perzsia (Irán) és Oroszország között. 1991-ben nyerte el újra a függetlenségét a volt szovjet tagköztársaság, de az azeri nép csaknem hétharmada iráni fennhatóság alatt él. Területi viták és vallási háborúk dúlták fel a fiatal országot, amelynek gócpontja az örmények lakta Karabah terült volt.
Ásványkincsekben (mangán-, vas-, réz-, kobaltérc) gazdag ország, Baku környékének kőolajmezőit már az ókortól ismerik és hasznosítják, és újabb kőolajmezőket tártak fel a Kaszpi-tengerben. Hatalmas kőolaj finomító és vegyipari komplexum épült a szénhidrogének feldolgozására. Főbb kereskedelmi partnerei Olaszország, Franciaország, Izrael, Törökország és Oroszország. A földművelés (gyapot, gabonafélék, rizs, gyümölcs, tea, dohány) fő színterei a hegylábi térségek és folyóvölgyek. A hegyekben szarvasmarhát, kecskét és juhot tenyésztenek. Az ország egyik fő problémája az ipari övezeteket sújtó, hatalmas ökológiai károkat okozó környezetszennyezés.
