LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Ausztrália (területe 7.682.557 km², fővárosa: Canberra), egyben földünk legkisebb kontinense a Baktérítő két oldalán helyezkedik el. Nyugati része a 300-500 méter átlagmagasságú Nyugat-ausztráliai-fennsík idős táblavidéke, amelyből elszórtan szigethegyek emelkednek ki. A félsivatagos, bokros sztyepvidéket keskeny, parti síkság öleli körbe. Központi és keleti részén egymástól alacsony hátakkal elválasztott, száraz, szavannás, részben lefolyástalan, sivatagos medencék terülnek el. A keleti partvidéken emelkedik a Nagy-Vízválasztó-hegység, amely észak-dél irányban 3000 km hosszan húzódik. Itt található az ország legmagasabb pontja.
Az országot 50000 évvel ezelőtt népesítették be a ma igen mostoha helyzetben lévő őslakók. Ausztrália partjait a portugál hajós, Manuel Gordino de Eredia pillantotta meg először 1601-ben, de felfedezése nem keltett különösebb érdeklődést az európai gyarmatosítók körében. Közel 170 évvel később James Cook fedezte fel a kontinens keleti partjait 1770-ben. Az első európaiak 1788-ban telepedtek le a középkorban Terra Australis, „dél föld”-ként feltételezett kontinensen. Az angol gyarmat kezdetben fegyenctelep volt, majd a 19. században érkezett telepesek révén alakult ki árutermelő mezőgazdasága. 1901-ben nyerte el függetlenségét.
Ásványkincsekben gazdag ország. Gazdaságában meghatározó szerephez jut a bányászati termékek kitermelése és exportja. A kivitel másik fő pillére a mezőgazdaságból származó termékek köré épül, a teljes agrártermelés 70%-a kerül exportra (gyapjú, búza, cukor, hús). Közlekedéshálózata és fejlett távközlési hálózata biztosítja az elszigetelt, távol eső farmok kapcsolatát a külvilággal. Egyre több turista látogat el a távoli kontinensre.
