A foglalkozási és települési arányok változásán túlmenően érzékelhetően megváltoztak az életviszonyok is. Eltolódott a házasodási életkor és növekedett a házasság előtt felnőtt korban eltöltött évek száma. Ez a férfiak-nők viszonyának és kötelezettségeinek átértékelését vonta maga után. Bár jogszabályok még nem rögzítették, előrehaladt a nők emancipációja. Létrejöttek a csak nőkre orientált …
Érdekel a cikk folytatása? »Ipari fejlődés
A bánya-, az energia- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás és az alumínium kohászat megindulása és gyors felfutása, valamint a villamosenergia termelés négyszeresre növekedése 1921 és 1938 között jelenős, eredmény volt. Ebben az időben épült a tatabányai, a bánhidai és az ajkai erőmű. Az 1930as évek elejére befejeződött a …
Érdekel a cikk folytatása? »Gazdasági fejlődés az évtized második felében
Az évtized közepétől Európában mérsékelt konjunktúra bontakozott ki. Magyarországon ez mindössze három évre, az 1926-29 közötti időre korlátozódott. A termelés 1927-re végre elérte a háború előtti szintet, és 1929-ben kissé meg is haladta azt. Buenos Airesben kihajózzák a Ganz motorkocsikat, amelyek az Andokban közlekedtek (1939) A mezőgazdaság lényegében az egész …
Érdekel a cikk folytatása? »A Magyar gazdaság és népesség a két világháború között
A gazdaság újjászerveződése Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megváltoztak a magyar gazdaság létfeltételei. Gazdasági kapcsolataiban a Duna menti országok szerepe általában csökkent, ami rontotta a magyar mezőgazdaság értékesítési esélyeit. A térség országai a századfordulón Európa legfőbb élelmiszerszállítói közé tartoztak. A világháború után nem tudták megtartani nyugat-európai piacaikat. Míg a háború …
Érdekel a cikk folytatása? »A Bethleni rendszer politikai viszonyai
Polgári jogrend Magyarországon A bethleni rendszer három társadalmi erő szövetségére épült. A nagybirtokosság és a nagypolgárság lépett koalícióra a történelmi úri középosztállyal. Az utóbbihoz tartoztak a központi igazgatási, igazságszolgáltatási, oktatási-kulturális apparátust és a fegyveres erőket kezükben tartó köztisztviselői-katonatiszti-úri értelmiségi rétegek, valamint a vármegyéket uraló középbirtokosság. A társadalom jelentékeny számszerű többségét …
Érdekel a cikk folytatása? »A Római szerződés
A kisantantnak két frontja van… ha a kisantant abban az értelemben fel is bomolna, hogy megszűnne francia vezetés alatt állani és tagjainak egyike Olaszországhoz, másika Németországhoz közeledne, mint ahogy ez ma többé kevésbé valóra vált, ez még nem jelent változást a kisantant államainak viszonyában Magyarországgal szemben. A kisantant végleges felbomlása …
Érdekel a cikk folytatása? »Hamis pénz: Cél a revízió
1926 decemberében kínos botrányba keveredett a kormány, mivel Magyarországon készített hamis frankokat felhasználni akaró személyeket tartóztattak le Hollandiában. A hamis pénz a honvédség Térképészeti Intézetében készült, és tudott róla több magasrangú személyiség, közöttük a rendőrség országos főkapitánya és a római katolikus tábori püspök is. A cél az volt, hogy a …
Érdekel a cikk folytatása? »Kormányválság és a baloldal térnyerése
A forradalom belső- és külső problémái hamar megosztották az 1918 őszén még egységes tábort. 1918 december végén kormányválság alakult ki. Károlyi Mihály több régi híve kilépett a kormányból és a konzervatív ellenzékhez csatlakozott, amely sokallotta a radikális lépéseket. A szociáldemokraták (akik egyedül rendelkeztek szervezett tömegbázissal), a párt hatalmi befolyásának növelésére …
Érdekel a cikk folytatása? »Gazdasági nehézségek
Blokádba zárva Az antant blokádjába zárva Magyarországon súlyos szén-, nyersanyag- és élelmiszerhiány lépett fel. Gondot okozott a háborús termelés átállítása is. Így, miközben több százezer leszerelt katona keresett munkát, a munkások egy részének elbocsátásával még tovább nőtt a munkanélküliség. Az alapvető élelmiszereket továbbra is jegyre adták, ha ugyan volt mit. …
Érdekel a cikk folytatása? »Gazdasági konszolizáció
1913-ban, az utolsó békeévben az Osztrák-Magyar Monarchia pénzneme, a korona Európa legeló7celóbb valutái közé számított, magasabb volt az árfolyama a svájci frankénál. Tíz év múlva, 1923 végén egy százkoronás bankjegy értékét már a svájci fillérnek, a centimes-nak is csak töredékében lehetett kifejezni. Magyarország lakossága megismerte az inflációt. Az értékálló pénz …
Érdekel a cikk folytatása? »