LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
1926 decemberében kínos botrányba keveredett a kormány, mivel Magyarországon készített hamis frankokat felhasználni akaró személyeket tartóztattak le Hollandiában. A hamis pénz a honvédség Térképészeti Intézetében készült, és tudott róla több magasrangú személyiség, közöttük a rendőrség országos főkapitánya és a római katolikus tábori püspök is. A cél az volt, hogy a hamis francia pénzzel fedezzék a külföldi magyar revíziós propaganda költségét. A francia hatóságok természetesen vizsgálatot követeltek és folytattak, de Anglia közbelépésére elsimították az ügyet.
A győztesek közül Olaszország nem részesült igényei szerint a „béke gyümölcseinek learatásából”. A magyar és az olasz rendszer sok rokon vonást mutatott, ezenkívül Olaszország nagyhatalom volt, amellyel Anglia és Franciaország – egészen a harmincas évek végéig – együttműködött. Mussolini messzemenően támogatta a magyarok népszövetségi kölcsönkérelmét. Az olasz kormány vállalta magyar mezőgazdasági termények, elsősorban gabona átvételét, a magyar hadsereg fejlesztésében való közreműködést és a magyar revíziós törekvések támogatását. 1927 áprilisában Rómában Mussolini és Bethlen olasz-magyar barátsági szerződést írt alá, mellyel Magyarország áttörte addigi külpolitikai elszigeteltségét.
„Magyarország lelkileg soha nem fogja elfogadni a trianoni szerződést, nincs tehát módjában egyik szomszédjával sem olyan szerződést kötni, mely lemondást jelentene. Eddig passzív politikát folytatott kifelé, mivel a gazdasági és pénzügyi rekonstrukcióval volt elfoglalva és mert kontroll alatt állott. Most, hogy ezzel a munkával készen van, akívabb külpolitikára térhet át, amivel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy erre az aktívabb külpolitikára tényleg itt-e már az idő, milyen mértékben és milyen eszközökkel történjék. Egy helyes kialakulás útjában áll a kisantant fennállása, és abban is megegyezik az olasz és a magyar érdek, hogy ez a szövetség minél előbb felbomoljon, ami azonban nem olyan könnyű dolog, mint az sokan hiszik.
