Kezdőlap / Társadalom / Történelem / A rosettai kő- a fáraók hieroglifái

A rosettai kő- a fáraók hieroglifái

A tudósokat több száz éven át lenyűgözte a hieroglifírás vagy képírás, amelyet az ókori egyiptomi emlékek belső falain vésve, karcolva vagy festve találtak. Ám az egyiptomiak által több mint 3000 éven áthasznált írás jelentését a római kor végére már nem ismerték.
Az 1799-ben talált rozettai kő felfedezése jelentette a hieroglifák megfejtésének a kulcsát. A kőre három különböző írással véstek feliratokat: hieroglifákkal, egy démotikusnak nevezett másik ismeretlen ó egyiptomi írással, valamint görög betűkkel. Az olvasható görög részből egyértelműen kiderül, hogy a három szöveg azonos: mindegyik V. Ptolemaioszt dicsőíti, és i.e. 196-ból származik.
Legelőször a démotikus írással lejegyzett ó egyiptomi szöveget próbálták a göröggel összevetni, és igyekeztek felismerni benne a tulajdonneveket. Az átírás azonban igen lassan haladt. Az első jelentős lépést egy angol orvos tette meg 1816-ban, amikor rájött, hogy a démotikus a hieratikus írásból (a hieroglifírás egyszerűbb formája) alakult ki, és hogy-legalábbis ami a neveket illeti- a hieroglifák hangértékkel, bírnak, vagyis nem csupán képszerű jelek.
Jean-Francois Champollion francia tudós volt az, aki végül is 1822-ben bebizonyította, hogy a hieroglifák hangértékkel bírnak. Alapos ismerője volt a görög és a kopt nyelvnek, ez utóbbi az ó egyiptomi nyelv utolsó korszakát jelenti, a 2. századtól beszélték. Görög írással jegyezték le, de néhány démotikus betűt is használtak.
Champollion összevetette a kőre vésett 1419 hieroglifát az alig 500 szóból álló görög szöveggel, és észrevette, hogy csupán 66 különböző hieroglifát lehet elkülöníteni, és ezek közül némelyik ismételten előfordul. Arra a következtetésre jutott, hogy a hieroglif írás fonetikus-tehát hangírás-amely kiejthető betűjelekből és szótagokból áll, továbbá egy hang jelölésére több jelet is használnak (mint az angolban a k-t és a q-t). Tizennégy évi munkájának eredménye óegyiptom szótára és nyelvtana.
A rosettai kő felfedezése
Amikor Bonaparte Napóleon tábornok 1798-ban Egyiptom ellen vezette a francia sereget, kutatók és tudósok is elkísérték, hogy régészeti leleteket gyűjtsenek és tanulmányozzanak.
A véletlen műve volt, hogy egy 2 évig tartó hadjárat során Bouchard utászhadnagy felfedezte a rosettai követ. A Nílus-delta bal partján, Rasidban (Rosettában) ellenőrizte az erődítményeket, amikor-a történet szerint- észrevette a fekete bazaltkövet egy viszonylag új falba építve, és félig a sárba süppedve. Miután rájött, hogy milyen jelentős felírat, lehet a kövön, azonnal Kairóba, majd onnan Alexandriába szállíttatta.
A rosettai kő ma a British Múzeumban található.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás