A Kongresszusnak nem volt joga adót, vagy vámot hirdetni, ezért a kormánybizottságok pénz híján meglehetősen tehetetlennek bizonyultak. Azt még csak el tudták dönteni, hogyan mérjék fel, és adják el a nyugati földeket, és azt is, hogyan alakítsanak először territóriumokat, majd új államokat, a külügyi és pénzügyi problémákkal azonban már nem …
Érdekel a cikk folytatása? »A Versaillesi békeszerződés Németország szempontjából
1919.junius 28-án az antanthatalmak békeszerződését írattak alá a versailles-i palota tükörtermében az első világháború egyik vesztesével Németországgal. A kontaktus célja a legyőzött ellenfél ártalmatlanná tétele volt,hogy Németország soha többé ne legyen képes háborút kezdeményezni. A szerződés értelmében az antant birtokaiba került gyarmatain kívül további 70,6 ezer négyzetkilométer terület és vele …
Érdekel a cikk folytatása? »A békeszerződések diktátumjellege
A békeszerződéseket 1947. február 10-én írták alá Párizsban Bulgária, Finnország, Magyarország, Olaszország, Románia meghatalmazottai, valamint a velük háborúban állott államok képviselői. Bulgária elvesztette a háború idején Görögországtól és Jugoszláviától elvett területeket, és negyvenöt millió dollár jóvátétel fizetésére kötelezték. Viszont megtarthatta Dél-Dobrudzsát, amelyet 1940-ben szovjet és angol jóváhagyással foglalt el Romániától. …
Érdekel a cikk folytatása? »