Kezdőlap / Társadalom / Történelem / A Versaillesi békeszerződés Németország szempontjából

A Versaillesi békeszerződés Németország szempontjából

1919.junius 28-án az antanthatalmak békeszerződését írattak alá a versailles-i palota tükörtermében az első világháború egyik vesztesével Németországgal. A kontaktus célja a legyőzött ellenfél ártalmatlanná tétele volt,hogy Németország soha többé ne legyen képes háborút kezdeményezni. A szerződés értelmében az antant birtokaiba került gyarmatain kívül további 70,6 ezer négyzetkilométer terület és vele együtt közel hat millió többségében német ajkú lakost veszített el. Nyugaton Franciaország visszakapta az 1871-ben annektált Elszász-Lotaringiát,Belgium pedig Eupen-Malmédyt. Az anyagi természetű károk törlesztésére hivatkozva az iparilag fejlett Saar vidék 15évre francia fennhatóság alá került. Északon a dán többségű Schleswig-Holsteinban népszavazást tartottak,északi részét Dániához csatolták. Kelten a francia ellenőrzés alá helyezett Memel-vidéket Litvániához csatolták. Az ekkor létrejött Csehszlovákia Hultschint az újjászületett Lenygyelország pedig Nyugat-Poroszországot Posen környékét és Pomeránia egy részét szerezte meg. Az értékes felső szilézia iparvidék keleti része népszavazás eredményével ellentétben lett a Lengyeleké. Varsónak kikötőre is szüksége volt,ezért Danzigot szabad várossá nyilvánították,és a Népszövetség ellenőrzése alá helyezték. Kelet-Poroszországot emiatt a lengyel korridorral leválasztották,az országrész elszigetelése pedig különösen felháborító volt a német közvélemény számára. Hasonló reakciókat váltott ki amikor a nagyhatalmak megtiltották az Ausztriával való egyesülést. Németországot mindezek mellett háborús agresszornak nyilvánították és óriási jóvátétel megfizetésére kötelezték.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás