LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az Altaj-hegység sziklái számtalan, a környéken élő nomád lovas nép sírját rejti. Pazirik városa a környék régészeti szempontból legérdekesebb helye. Az ott feltárt sírok alapján a régészek pontos képet kaptak a népcsoport temetkezési szokásairól.
Amikor a törzs valamelyik fontos tagja meghalt, egyébként is kiváló kézügyességükről tettek tanúbizonyságot, pompás sírt emeltek halottjuknak.
Temetkezési helyeiket kurgánoknak nevezzük, melyek gyakorlatilag ugyanarra a sémára épültek. Négyszögletes gödröt ástak a földbe, vörösfenyőrönkökkel burkolták falait.
Vallási nézeteikről nem sokat tudunk, hiszen írásos emlék nem maradt fenn az altaji nomádok után, és a hegység területén semmiféle szentélyre nem bukkantak a kutatók. A környéken elterjedt sámánhitre vonatkozóan azonban találtak néhány tárgyi emléket a sírokban, például egy hajjal és körömmel kitömött bőrzsákot.
A sámán minden valószínűség szerint a törzs papja volt, mágus és gyógyító is, aki kapcsolatban állt a szellemvilággal. Ők vezették valószínűleg Pazirikban a temetéseket.
A holttesteket bebalzsamozták, izomszöveteiket eltávolították és helyüket fűvel töltötték ki. A bebalzsamozott testet koporsóba helyezték, a koporsót pedig étel és ital tárolására szolgáló edényekkel és díszes textíliákkal együtt a fenyőrönkökkel borított gödörbe. Elterjedt szokás volt, hogy a halott lovait is vele temették.
A régészek egyes sírokban hasis szívására alkalmas eszközöket találtak, ebből arra következtettek, hogy a temetési szertartásokat nagyszabású halotti tor és rituális kábítószer fogyasztás követte. A rituálékon fontos szerephez jutott a zene, hiszen különféle dobokat is találtak a kutatók, melyek hasonlatosak ahhoz, amilyen dobokat manapság Afganisztánban vagy Iránban is használnak.
A szertartás végeztével a gödröt nyírfakéreggel, faágakkal majd több rétegben fenyőrönkökkel fedték. Erre hordtak azután 4-5 méteres magasságig köveket, hogy a sír azután szeretett halottjuk végső nyughelyéül szolgáljon.
