Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Németország megszorításai az első világháború után

Németország megszorításai az első világháború után

Az első világháború győztes hatalmai körében általánosan elfogadott volt az a nézet, amely „a porosz militarizmust” nevezte meg az első világháború kirobbanásának egyik legfontosabb okaként. A szövetséges hatalmak a legfőbb céljuknak tekintették, hogy a jövőben lehetetlenné tegyék Németország számára egy támadó háború elindítását. Ennek érdekében az új hadsereget a reichswehrt három lovas-és hét gyalogos hadosztályban összesen százezer katonában maximálták. tiltották az általános hadkötelezettség alapján történő sorozást, és kiképzést, a nehéztüzérség, a repülőgépek, a tengeralattjárók, a tankok, és harcigázok rendszerbe állítását, valamint a fegyvergyártást, és a fegyverimportot is. A reichsmarine (haditengerészet) állományát tizenötezer főben állapították meg, a flotta nagyságát pedig tizenkét csatahajóban, és cirkálóban illetve huszonnégy rombolóban, és torpedónaszádban szabták meg. Az újonnan épített hadihajók nagysága nem haladhatta meg a tízezer tonnát, cirkálók esetében pedig a hatezer tonnát. A Rajna jobb partján ötven kilométer széles demilitarizált övezetet hoztak létre, három zónára osztott bal partja pedig jóvátétel zálogaként tizenöt évre a szövetséges csapatok megszállása alá került. A Kieli csatornát nemzetközi, vízi úttá nyilvánították. A partvédelmi rendszerek nagyságát korlátozták, elrendelték mindezek mellett a vezérkar felosztását, és felszámolták a jelentősebb kadétiskolákat is. Emellett minden egyes katonai tevékenységre utaló jelet a szövetséges szervezetek kivizsgáltak, és azonnal hadbíróság elé állították azokat az embereket, akik a békeszerződést meg akarták szegni.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás