Kezdőlap / Tag Archives: ellentétek

Tag Archives: ellentétek

Az osztályharci ellentétek

Az osztályharc éleződésének elmélete1937-ben meghirdette azt az elméletet, (amely jegyében különben már az 1930-as évek eleje óta politizált), hogy a szocializmus pozícióinak erősödésével az osztályharc nem csökken, hanem állandóan éleződik. Továbbá az ellenség – egyéb lehetősége nem lévén – befészkeli magát a kommunista pártba, ahol kártevő tevékenységét akár hosszú ideig …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Balkán Európa „Puskaporos Hordója”

A századelőn a Balkánon olyan fejlemények következtek be, amelyek szembeállították egymással Ausztria-Magyarországot és Oroszországot. 1903-ban Szerbiában sorsdöntő fordulat történt. Egy tiszti csoport meggyilkolta a Habsburg-orientációt követő Obrenovics királyi házaspárt; az oroszbarát Karagyorgyevics dinasztia került a trónra. Az új uralkodócsalád célja az volt, hogy a saját jogara alatt egyesítse előbb az …

Érdekel a cikk folytatása? »

A nagyhatalmi ellentétek

A XIX. század végén és a XX. század elején továbbra is Anglia a világ bankárja, első számú kereskedője, a legnagyobb tengerentúli gyarmatbirodalommal és ennek védelmezésére a legnagyobb hadiflottával rendelkezett. Az ipari termelésben azonban elveszítette a vezető helyét. Anglia attól tartott, hogy ennek következtében politikai hatalmi szerepe is veszélybe kerülhet, ezért …

Érdekel a cikk folytatása? »

A második Bécsi döntés

A magyar politika fő célja továbbra is a területi revízió megvalósítása volt. Miután Románia bizonyos területeket (Bukovina, Besszarábia) átadni kényszerült a Szovjetuniónak, a magyar kormány úgy ítélte meg a nemzetközi újabb országhelyzetet, hogy most visszaszerezheti Erdélyt. Mivel azonban Németország számára egyaránt fontos volt a magyar és a román gazdasági-politikai kapcsolatok …

Érdekel a cikk folytatása? »

A moszkvai csata

A német vezetést is váratlanul érte, hogy bármennyi hadianyagot veszített is a szovjet hadsereg, mindig tetemes mennyiségű utánpótlást kapott. Bekerített részei általában nem adták meg magukat. Bár a katlancsatákban a németek tömérdek foglyot ejtettek, állandóan új erőkkel találták szemben magukat. Ismeretlen volt a német hadvezetés számára a T-34-es korszerű közepes …

Érdekel a cikk folytatása? »

Német támadás a Szovjetunió ellen

„Ha Oroszországot szétzúzzuk, Angliát megfosztjuk utolsó reményétől… akkor Amerika is elszakad Angliától. Számíthatunk rá, hogy Oroszország hadereje egyetlen csapástól még katasztrofálisabban összeomlik, mint Franciaország 1940-ben.” (Hitler) Alig ért véget a balkáni háború, amikor Hitler 1941. június 22-én minden előzetes hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. A német haderő felvonulása megfelelt a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Hadműveletek Észak-Afrikában

Az angol légierő támadása novemberben megszüntette az olasz flotta földközi-tengeri fölényét, majd decemberben az egyiptomi fronton angol ellentámadás bontakozott ki. Pár nap alatt megsemmisült az egész afrikai olasz hadsereg. Németország most már nem nézhette tétlenül szövetségese kudarcát. 1941 februárjában Tripoliban partra szállt Rommel hadserege (Afrikakorps: Afrika-hadtest), és kihasználva a terep …

Érdekel a cikk folytatása? »

Anglia egyedül (1940. JÚLIUS-1941. JÚNIUS)

Németország északi, majd nyugati támadásai meghatározó fordulatot váltottak ki az angol politikai életben. A parlamenti képviselők, miként a közvélemény túlnyomó többségének bizalma is Winston Spencer Churchill konzervatív párti politikus felé fordult, akinek igaza a chamberlaini megbékéltetési politika éles bírálatában most bizonyossá vált. A király május 10-én őt bízta meg az …

Érdekel a cikk folytatása? »

A francia fegyverletétel

1940. június 5-én megkezdődött a német csapatok újabb, dél-délkeleti támadása. A mintegy kétszeres erőfölényben lévő német hadseregcsoportok napok alatt áttörték a frontot, átkeltek a Marne folyón, majd a Maginot-vonal mögé kerültek, elvágva az Elszász-Lotharingiában lévő francia erőket. A francia kormány elhagyta Párizst. A fővárosba, amelyet nyílt, vagyis katonai erővel nem …

Érdekel a cikk folytatása? »

Quisling-kormány Norvégiában

VII. Haakon és kormánya nem volt hajlandó engedelmeskedni. A gyenge norvég haderő, élve a tenger felé zegzugos, hegyekkel, folyókkal, tavakkal átszelt ország természetadta lehetőségeivel, elszánt ellenállást tanúsított. Norvégiában a harcok az időközben az ország középső és északi részein partra szállt angol és francia csapatok részvételével június elejéig tartottak. Az uralkodó …

Érdekel a cikk folytatása? »