Tag Archives: fejlődés

Az első szavak között a kisbaba a tárgyak nevét mondja. Amikor beszélgetünk vele a különböző tárgyak nevét hangsúlyozva ejtsük ki és ismételjük el többször. Etetés közben például emlegessük sokszor a kanalat, ha különböző tárgyakat emlegetünk, mondjuk ki mindig a nevüket („itt van” helyett: „itt van a labda”;”hozd ide” helyett: „hozd …

Kísérletek során kimutatták, hogy a néhány napos baba az emberi beszédre fogékonyabb, mint bármely más hangra. Bebizonyították, hogy már egészen pici korban különbséget tud tenni beszédhangok között, ami a beszédtanulás folyamatának lényeges része. Az egyik kísérletnél egy hónapos babákat figyeltek és azt tapasztalták, hogy gyorsabban isszák a tejet az üvegből, …

Kevés izgalmasabb pillanat van annál, amikor a gyerek beszélni kezd. Most először tudatja velünk pontosabb formában, mit tud, és mit gondol; olyan ez, mintha a beszéddel egy kis ablak nyílna meg, amelyen át betekinthetünk a kisgyermek fejébe. A beszéd a tanulás eszköze is; már nem sírással közöl dolgokat. Sok kutatást …

A legfontosabb segítség, amit adhatunk, ha figyelmesen meghallgatjuk, amit mond. Mivel a kisgyerek világa testi és szellemi készségei tekintetében egyaránt hihetetlenül gyorsan tágul, rendkívül fontos, hogy őszintén és könnyedén tudjunk vele beszélni. Hallgassuk figyelmesen, igyekezzünk megérteni gondolkodását és kérdéseire úgy válaszoljunk, hogy megértse. Ő folyton kérdez, de mi is tegyünk …

Egy héthónapos már egyre fogékonyabb minden hangra, legyen az emberi beszéd vagy zene. Gőgicsélésében már megjelennek a két szótagú szavak, jobban mondva megkettőzi az eddig kiejtett szótagokat: „maama”, „biibi”, „daada”. Nyolc hónapos korában a kisbaba folytatja a gagyogást, de azt is megtanulja, hogyan kiabáljon tudatosan, ha magára akarja vonni a …

Az éghajlatváltozás a jelen kor egyik legnagyobb problémája. Az első jelek már most is érzékelhetőek, mintha kifordult volna éghajlatunk, egyre furcsább és egyre gyakoribb időjárási szélsőségek következnek be. Persze egyesek legyintenek, amikor azt hallják, hogy a klímaváltozás miatt a nyarak egyre forróbbak, a telek egyre enyhébbek, a köztes évszakok el-el …

A két éves kisgyerek még nem tud körülírni dolgokat, amelyeket nem lát, nem tud megfogni, érinteni. Nem érti, mi az, hogy szép, nem tudja felfogni egészen azt, hogy valami üres vagy tele van és bár tudja, hogy a buborékok, amiket fúj, lebegnek, de „könnyű” és „nehéz” között még nem tud …

A fogalomalkotáshoz és a fogalmak alkalmazásához először meg kell értenie a gyereknek a „hasonló” és a „különböző” alapfogalmát, felismernie az egyes dolgok hasonlóságát, illetve különbözőségét, majd ezeket gondolatban összekapcsolnia. Másfél és kétéves kora között tapasztaljuk, hogy automatikusan végzi ezt a csoportosítást, amikor több olyan tárgy kerül eléje, amelyek hasonlóságot is …

Nagyon sokat számít, hogy milyen nyelvet használ a szülő, amikor a kicsi gyermekéhez beszél. A felnőttek a nagyobbacska gyerekkel összetettebb mondatokban beszélnek, hosszabb szavakat is belefűznek, illetve elvont gondolatokat is közölnek. Ne essünk bele abba a hibába, hogy „gyerekszinten” beszélünk vele és fölöslegesen is gyereknyelvet használunk. Sőt, szőjünk mondókánkba egy-egy …

A 2 és negyed éves gyermek, boldog, ha engedjük, hogy segítsen: elrámolja a játékait, segít teríteni, odahozza nekünk, amit kérünk. Meg tudja mondani a keresztneve mellett akár a vezetéknevét is. Tud vízszintes és függőleges vonalakat húzni, számos gyakran használt tárgy nevét már ismeri. A kisfiú már foglalkozik a nemi szervével …