A görög természetbúvárok maguk gondoltak ki választ a kérdéseikre, és bizonyos mértékben ezeket a válaszokat további gondolkodásuk alapjának tekintették. Az alapgondolat görögül hypothesis; ezért nevezték később a bizonyítás nélkül elfogadott megállapításokat, megfigyeléseket hipotéziseknek. Akkoriban a természetbúvároknak eszükbe sem jutott, hogy kísérletekkel vonják kérdőre a természetet, és ezáltal ellenőrizzék a hipotéziseket. …
Érdekel a cikk folytatása? »
Görögországban az időszámításunk előtti második évezred közepén gazdag városállamok fejlődtek ki, amelyek tudományos és kulturális kapcsolatban álltak egymással. A fejlett kézművestermelés és a kiterjedt kereskedelem egyre több munkaerőt igényelt, melyet a görögök rablóhadjáratokkal vagy idegen emberek megvásárlásával szereztek be. A rabszolgák száma a görög társadalomban megközelítette a szabadokét. Athén virágkorában, …
Érdekel a cikk folytatása? »
A csillagos ég a maga ismételten visszatérő jelenségeivel ősidők óta izgatta elődeink képzeletét. Időszámításunk előtt mintegy 2000 évvel az ember elkezdte a csillagok és mozgásaik megfigyelését. Időszámításunk előtt 1970 körül Babilonban elkészült a csillagképek és állócsillagok jegyzéke. Itt ismerhető fel először az a törekvés, hogy a természeti törvényeket felfedezzék és …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az ősemberek a természeti erőkkel védtelenül álltak szemben; s ösztönük azt parancsolta, hogy behódoljanak nekik. Kezdetben az ősember megszemélyesítette a természeti erőket, isteneknek, démonoknak tekintette azokat, és jóindulatukat áldozatokkal és imákkal próbálta megnyerni. Nincs jogunk mosolyogni ezen, mert ahol a tudás még nem terjedt el, ott mindig megjelenik a babonás …
Érdekel a cikk folytatása? »
A természet viszontagságaival és a reá támadó nagy erejű állatokkal folytatott harcban az ember – agyának segítségével – fokozatosan értelmes élőlénnyé változott. Megtanulta, hogy megfigyelje a dolgokat, a környezetében lejátszódó jelenségeket, s mindenekelőtt megtanulta, hogy megfigyeléseiből következtetéseket vonjon le, és hogy a későbbiek folyamán ezekhez tartsa magát. Gyümölcsöt és gyökereket …
Érdekel a cikk folytatása? »
Minden vízfolyásnak van forrása. A csermely hovatovább egy másik forrás vizével társul, majd további mellékerekkel találkozik, így a forrás patakocskává, majd folyóvá duzzad. Hajózhatóvá és hasznosíthatóvá válik; partjai mellett települések alakulnak ki. Más folyócskák, amelyeknek eredete hasonló volt, a folyókba torkollva hozzájárulnak ahhoz, hogy az folyammá dagadjon, s habjai már …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin