A szerelmi kapcsolatban a párok szabályokat állítanak fel. Kimondottakat és kimondatlanokat. Ugye nem csalsz meg?, a fogkrémes tubust a végénél kell nyomni! – sokféle szabály van, amit kimondunk és sok, amit nem. Ezek arra valók, hogy elhatároljuk magunkat a külvilággal szemben. Ezek a mi szabályaink, ezeket mi alkottuk, ezek a …
Érdekel a cikk folytatása? »Változó idők, erkölcsök
Szent Ágoston mondta: Aki nem féltékeny, az nem is szerelmes. Ha egy spanyol férfi nem féltékeny, az nem is szeret igazán… Tehát, bizonyos kultúrákban kötelező féltékenynek lenni, így ennek megfelelően a jog is megengedőbb annak következményeivel. 1992-ben fordult elő Németországban – akkoriban még állomásoztak ott brit csapatok -, hogy egy …
Érdekel a cikk folytatása? »A féltékenység motiváló ereje
A hűség, a megbízhatóság szoros összefüggésben van a személyiség biztonság-szomjúságával. Hiszen a másik el vesztése (a feloldódott én-határok intimnyíltságának kiszolgáltatottsága miatt) egymás közösségében felépített énjének, azaz saját magának az elvesztésével fenyeget. Olyan, mintha hirtelen levágnák egyik végtagját. A létezésnek e fenyegetettsége ad magyarázatot a féltékenység mindent felforgató voltára. A túlélés, …
Érdekel a cikk folytatása? »A szerelem és a féltékenység anatómiája
Régen a szerelem nem volt érték. Hiszen vakká, meggondolatlanná teheti az embert, felboríthatja a családot, megbonthatja annak rendjét. A XVII. századtól indult a lassú változás a közgondolkodásban, amikor felfedezték, hogy az érzelmeknek értékük van. A romantika korában pedig már divat volt az érzelmeket kinyilvánítani. Azt tartották, hogy az érzelem az …
Érdekel a cikk folytatása? »Korok, eltérő értékek
Meneláosz, mikor Szép Helénát elrabolják tőle, és feltör a férfibüszkesége, nem Helénát akarja megölni, hanem meg akarja bosszulni, és vissza akarja szerezni a birtokát. Vissza akarja szerezni a hatalmát és az elveszett büszkeségét. Abban a korban, majd a középkorban is és még utána is ez volt a féltékenység funkciója. A …
Érdekel a cikk folytatása? »Féltékenység, irigység
A féltékenység olyan dolgokra késztetheti az embert, ami korábban idegen volt tőle, ami sosem jellemezte a viselkedését, gondolkodását. De ha féltékenyek vagyunk, nem is gondolunk erre, hanem megyünk, mint a lavina, lefelé a lejtőn. Különböző rafinériákkal próbálnak rájönni a partner vélt vagy valós cselekedeteire az emberek. Kutatják, hol volt a …
Érdekel a cikk folytatása? »A „zöldszemű szörny”
A „zöldszemű szörny”, mint a féltékenység jelzője az Otellóban fordul elő először. Shakespeare drámájának különlegessége, hogy ha hideg fejjel, csupán racionálisan nézzük, a történetnek se füle, se farka. Értelmetlennek tűnik, miért olyan nagy baj, hogy valaki talált egy kis zsebkendőt. Ha viszont érzelmekkel telve szemléljük, rögtön megértjük az indítékokat: a …
Érdekel a cikk folytatása? »A nők megérzik a hűtlenséget!
A nők meglehetősen érzékeny lények. Elég hamar észlelik a férj hűtlenségét még akkor is, ha a nemi életük változatlan marad. Ez, a nők hatodik érzékéből ered. A gyanú árnyékában faggatni kezdik társukat, és arra presszionálják őket, hogy valljanak. Ennél ostobábbat nem is tehetnének. A férfiak nem tudnak hazudni. Addig bombázzák …
Érdekel a cikk folytatása? »Hűség – hűtlenség
A természet úgy rendelte, hogy a két petefészekben minden hónapban csak egyetlen megtermékenyítésre alkalmas petesejt érik meg. Viszont, a férfinél egyetlen ondóürítéskor fél milliárd hímivarsejt ürül ki a nemi aktus során. Ez a buzgó mozgékony sokaság egymást ölve, tiporva, elrabolva egymás elől a „muníciót” arra törekszik, hogy azt az egyetlen, …
Érdekel a cikk folytatása? »Áldott állapot – Terhesség
A dolgozó nő számára előtérbe került a női szerep az anya státusszal és szereppel szemben. A fontossági sorrend megváltozott. A cél ma már nem elsődlegesen a házasság (férj eltartása), a család és a gyerek (a fajfenntartás), hanem az ún. „önmegvalósítás” került a fontossági sorrend elejére. Régen azt mondták a gyermeket …
Érdekel a cikk folytatása? »