Tag Archives: gondolat

Egyesek hisznek abban, hogy az olyan jelenségeket, mint a gondolatátvitel vagy a telekinézis (távoli tárgyak megmozdítása), egyfajta sugárzással lehel magyarázni, amelyet meghatározott gondolatra összpontosító emberek agya bocsát ki. Ezt semmiféle bizonyíték nem támasztja alá. A bűvésztrükkök jó ismerői nem egy mágusra, aki rendkívüli pszichikai adottságaival kérkedett, rá is bizonyították a …

A gondolat, hogy egyeseknek természetfeletti lelki vagy szellemi képességeik lehetnek, érthető módon nagyon vonzó. Elkápráztatott már „komoly” embereket is, például a detektívregény-író Sir Arthur Conan Doyle-t vagy a tudós Michael Faradayt. Az érzékeken túli észlelés (extrasensory perception. ESP) kérdésének eddigi legalaposabb vizsgálatát az amerikai Duke Egyetemen végezték el. J. B. …

Idegsejtjeink száma életünk során világra jöttünkkor a legnagyobb – több mint 100 milliárd -, de már abban a pillanatban csökkenni kezd. Egyéb szerveinkben az elhasználódott vagy elpusztult sejtek folyamatosan újakra cserélődnek, az idegsejtek azonban nem pótlódnak. Ez elég ijesztően hangzik, de csak ha nem gondolunk bele abba, hogy milyen mérhetetlenül …

Az agy felszínét, kérgét milliárdnyi idegsejt alkotta szürke szövetállomány borítja. Ez az a „szürkeállomány”, amellyel a köznyelv az intelligenciát fejezi ki, jóllehet a több szürkeállomány, nem szükségszerűen jelent magasabb szinten álló intelligenciát. A szürkeállomány alatt (és mindenütt az idegrendszerben) fehérállománynak nevezett szövet található. A fehéres szín az e területeken levő …

Bizonyos agyi működések szempontjából egyik-másik állatfaj egyértelműen magasabb rendű az embernél. Az angolna, a lazac, a karibu és sokféle madár megdöbbentő navigációs képességről tesz tanúbizonyságot vándorlása során. A kutya- és macskatulajdonosok jól tudják, hogy ezeknek az emlősöknek a szaglása és a hallása jobb, mint az emberé. Az ilyen, az emberi …

Az agy fejlődése, miként egész testünké, egyetlen sejttel, a megtermékenyített petesejttel (zigótával) kezdődik. Bár ez a sejt olyan apró, hogy puszta szemmel szinte nem is látható, magában hordja az egész emberi szervezel kifejlődéséhez szükséges összes információt. A megtermékenyítés utáni 30. órában a zigóta kettéosztódik. Ezután mindkét utódsejt újra osztódik. A …

Paul MacLean élettankutató szerint az emberi agy valójában három agyból áll. Az egyiket főképpen a gerincvelővel szomszédos agyrészek alkotják, ide tartoznak az agytörzs részei is. Mivel emlékeztet a hüllők teljes agyára, az emberi agynak ezt a részét MacLean hüllőagynak nevezte el. Akárcsak a gyíkok vagy a kígyók teljes agyának, ennek …

Az elmekutatás a jövőben valószínűleg három fő területen zajlik majd. Az első annak vizsgálata. hogy miként tanulunk; ezzel a kognitív pszichológia foglalkozik. A második az emberi viselkedés általános elveinek keresése – ez részben a szociológiával esik egybe. A harmadik kutatási terület az agy mikroszkopikus alkotórészeivel és a bennük lejátszódó folyamatokkal …

Tudomány-e a pszichológia? Más tudományágak művelői a pszichológiát gyakran „puha”, azaz komolytalan tudománynak minősítik. Sok élc vonja kétségbe a pszichológia tudomány voltát. Hans Eysenck brit pszichológusnak az a karikatúra a kedvence, amelyen egy laboratóriumi patkány így szól társához: „Ugyancsak jól kondicionáltam az emberemet: valahányszor lenyomom ezt a billentyűt, egy falat …

„A pszichológia hosszú múltra tekinthet vissza, története azonban meglehetősen rövid” – állapította meg egy tudós. Való igaz, a pszichológiát csak mintegy száz éve nevezhetjük tudománynak, amióta Wilhelm Vundt Németországban felállította pszichológiai laboratóriumát. Az agy és a viselkedés iránti érdeklődés azonban legalább olyan régi keletű, mint az első írásos emlékek. A …