LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az agy felszínét, kérgét milliárdnyi idegsejt alkotta szürke szövetállomány borítja. Ez az a „szürkeállomány”, amellyel a köznyelv az intelligenciát fejezi ki, jóllehet a több szürkeállomány, nem szükségszerűen jelent magasabb szinten álló intelligenciát.
A szürkeállomány alatt (és mindenütt az idegrendszerben) fehérállománynak nevezett szövet található. A fehéres szín az e területeken levő axonokat borító velőshüvelytől származik. A szürke- és fehérállományon kívül az agyban sok egyéb szövet is található, köztük a vér és az erek „vörösállománya”.
Hogyan kommunikálnak az idegsejtek?
Minden cselekedetünk és tudásunk az idegsejtek közötti jeltovábbítás függvénye. Ez a jelenség az idegsejtek sajátos szerkezetén, a bennük végbemenő kémiai és elektromos változásokon alapul.
Az idegsejtnek egy nagy nyúlványa van, az axon, és sok kisebb, a dendritek. Az idegsejt állal küldött jelek az axonon haladnak végig, majd más idegsejtek dendritjei fogadják őket.
Ahhoz, hogy a jel az axonról a dendritre tevődjön át, ennek a két sejtalkotónak nagyon-nagyon közel kell kerülnie egymáshoz, de nem szabad érintkezniük. Azt a helyet, ahol majdnem találkoznak, szinaptikus résnek nevezzük, ez nem szélesebb 20-30 nanométernél. Az ingerületet az axon elektromos jel formájában továbbítja az axonvég felé, a szinapszishoz. Itt az ingerület hatására ingerületátvivő anyag ürül az axonvégből a szinapszisba. Ez keresztülhalad a résen, és a másik idegsejt dendrüjéhez kötődik, ahol ennek következtében megváltozik a sejthártya elektromos töltéseinek eloszlása. és elektromos impulzus keletkezik, amely azután végighalad a sejten. Ha kevesebb ingerületátvivő anyag szabadul fel, akkor nem jön létre, impulzus, de a töltéseloszlás megváltozása serkenti vagy gátolja a további impulzusok keletkezését.
