Tag Archives: háború

Támadás a Demokrácia ellen Az 1930-as évek második felében Franciaországban és Spanyolországban fasiszta, jobboldali konzervatív és monarchista erők támadást indítottak a demokratikus köztársaság ellen. A hatalomátvételi kísérletekkel szemben – a német tragédia tanulságain okulva – széleskörű szövetség jött létre szociáldemokraták, kommunisták, polgári demokraták, liberálisok és más politikai erők között. Az …

A szultanátus megdöntése 1922 októberében az antant képviselői fegyverszünetet írtak alá az ankarai kormánnyal, amelyet az ország egyedüli kormányának ismertek el. VI. Mohamed szultán száműzetésbe vonult, személyes sorsával ismerve el az oszmánok birodalmának végleges megszűnését. November 1-én a nemzetgyűlés határozatot hozott a szultánság eltörléséről. Ugyanebben a hónapban ült össze a …

Hazafias tisztek Musztafa Kemál tábornok és politikus vezetésével küzdelmet indítottak a nemzeti lét megmentésére. Jogvédő egyletek elnevezéssel nemzeti szervezeteket hoztak létre. 1919 júliusában a keleti tartományok nemzeti szervezeteinek kongresszusán elfogadták a török felszabadító mozgalom programját, melyet ugyanazon év szeptemberében már egy össznemzeti konferencia erősített meg. Kemál 1919 decemberétől Ankarában kezdte …

Az Oszmán állam válsága Az Oszmán Birodalom az első világháború idején magában foglalta a Balkán-félszigeten Konstantinápolyt (Isztambult), Trákiát, Anatóliát (KisÁzsiát), Palesztinát, Szíriát, Mezopotámiát és az Arab-félsziget jelentős területeit. A hatalmas kiterjedésű birodalomban a nemzeti ébredés, és a kormány törökösítő politikája miatt kiéleződtek a nemzeti- nemzetiségi ellentétek. A nem török népek …

A Békecélok Az antanthatalmak a háború alatt jelentős ígéreteket tettek szövetségeseiknek. Amikor tehát a békekonferencia megnyílt, a területi kérdések rendezésének a körvonalai már nagyjából kirajzolódtak. Ez persze nem zárta ki a további vitákat, hiszen etnikailag kevert területeken kellett meghúzni az új határokat, ami önmagában is nehéz feladat volt. Ezt csak …

Az első világháborút lezáró békekonferencia 1919. január 18-án Párizsban nyílt meg. Feladata az volt, hogy a nagyhatalmi törekvéseket összeegyeztetve megoldást találjon a vitás kérdésekre, és a nemzetközi jog pecsétjével lássa el az európai változásokat. A konferencián a vesztesek nem lehettek jelen. Képviselőiknek egyetlen lehetősége volt, hogy a nekik átnyújtott békediktátumot …

1919 folyamán jelentős fordulat történt. Az intervenció kilátástalansága és az egyes csapatoknál (pl. a franciáknál) erősödő forradalmi mozgalmak miatt az antant katonái zömét kivonta az országból, a jórészt monarchista, fehérgárdista erőkre hagyva a szovjethatalom megdöntését. 1919 a nagy katonai sikerek éve lett a Vörös Hadsereg számára. Az év végére kiverte …

Az új koalíciós kormány Az új, koalíciós kormányban a bolsevikok mellett helyet kaptak a baloldali eszerek, a szovjetek központi végrehajtó bizottságában pedig jelentős erőt képviseltek az ellenzékiek, elsősorban a jobboldali eszerek és a mensevikek. Ugyanakkor erőszakkal feloszlatták az alkotmányozó nemzetgyűlést, amelynek többsége az 1918 januári alakuló ülésen elutasította az azonnali …

A Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa október 25-én – az új naptár szerint november 7-én – magát a hatalom birtokosának nyilvánította. A kongresszus új kormányt választott, a Népbiztosok Tanácsát, amelynek elnöke Lenin lett. A kongresszus kimondta, hogy minden hatalom a munkás és parasztküldöttek szovjetjeinek kezébe megy át. Első dolguk volt, hogy …

Bolsevik többség Az orosz gazdaság helyzete 1917 őszén tovább romlott. Már nemcsak a nagyvárosok, hanem a falvak lakossága is éhezett, a háború pedig folyt tovább. Mindez növelte a tömegek türelmetlenségét. 1917 őszére a tömeghangulatban fordulat következett be. Csalódtak a cselekvésre képtelen eszer és mensevik vezetőkben, ezért sorra visszahívták őket Bolsevik …