Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Háborús gazdasági viszonyok

Háborús gazdasági viszonyok

A lakosság jelentős hányada nem érezte a háborúba lépés teljes súlyát. A rendszer az országgyarapítás sikerei következtében komoly tömegbázissal rendelkezett. Általános volt a kormányzó személyébe vetett bizalom. A lakosság többsége passzívan tudomásul vette az egyre sűrűbben megjelenő zsidóellenes és más, a szabadságjogokat korlátozó intézkedéseket. A kormányzat pozícióit erősítette a háborús gazdasági konjunktúra. A munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. Az egy munkásra jutó nominálbér megkétkonjunktúra szereződött. Viszont a gyárakat hadiüzemmé nyilvánították, és így megszűnt
a munkahely változtatás lehetősége.
A parasztságot 1942-től igen szigorú beszolgáltatási rend terhelte. A szántóterület tiszta jövedelmének minden aranykoronája után meghatározott mennyiségű termény és termék beadását írták elő rögzített hatósági áron.
Az élelmiszerek és más közszükségleti cikkek adagolását fokozatosan vezették be. 1941 szeptemberében Budapesten és a peremvárosokban bevezették a liszt- és kenyérjegyet. A járandóság több ízben módosult. 1943 októberében a fejadag naponta és személyenként 25 dkg kenyér, illetve havonként és személyenként 5 kg kenyérliszt. 1940-től csak jegyre lehetett cukrot és zsírt, 1942-től tejet vásárolni. Tejet csak terhes anyák, gyermekek, betegek és idősek kaphattak. A húsfogyasztást a„hústalan” napok rendszeresítésével, majd a hús- és felvágottjegy bevezetésével korlátozták.
1941 májusától kötelező lett minden fogyasztó számára a vásárlási könyv, amelyben a kereskedőnek minden nem-élelmiszer jellegű közszükségleti cikk vásárlását be kellett jegyeznie. Eleinte csak az üzemanyag, a tüzelőfélék és petróleum (ekkor még a háztartások többségének egyetlen világítóanyaga) mennyiségét maximálták. Később azonban megszabták a vásárolható ruházati cikkek és tisztálkodási eszközök mértékét is. (Pl., fejenként és havonta 1 db pipereszappan.) Bár mindinkább érezhetővé vált a drágulás és terjedt a„feketepiac”, a kormányzat 1944 őszéig fenntartotta a közellátás szervezett rendjét.
Csak kevés beavatott volt tisztában azzal, hogy az egész magyar gazdaság egyre inkább német érdekeknek rendelődött alá, a német tőkeérdekeltségek a hazai iparban mind nagyobb szerepet játszottak.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás