A fertőzött növényi részeken képezi fehér, lisztes bevonatot alkotó telepeit. E telepekben tömegesen képződnek a gomba spórái (konídiumai), amelyek a kórokozót terjesztik. A nyár második felétől a fagyokig a fertőzött részeken (leveleken, terméseken) kialakulnak a gomba áttelelő , mikroszkopikus méretű termőtestei. A „jó öreg” antraknózis (Apiognomonia veneta) a leveleket, a …
Érdekel a cikk folytatása? »A kordonművelések ismertetése
A kordonművelések közös jellemzője , hogy mindegyiknek van többé-kevésbé függőleges törzse és vízszintes karja. A függőleges törzsek és vízszintes karok száma és magassága szerint a kordonművelésnek számos változata ismert. Leggyakoribbak az egy tőketörzsből és egy kordonkarból álló tőkeformák. A tőketörzs magassága szerint alacsony (60 cm alatt), középmagas (60-90 cm) és …
Érdekel a cikk folytatása? »A dugványozás
Az ivartalan szaporítás leggyakoribb módja a dugványozás. Meglehetősen sok egynyári növényünket zölddugványozással szaporíthatjuk. Egyes növények ugyanis a mi klímánk alatt nem érlelnek csíraképes magot, mások magvetéssel nem tartják meg fajtaazonosságukat. A zölddugványozáshoz anyanövényekről kell gondoskodnunk. A virágágyakban díszlő növényekről hajtást szedünk augusztus második felében. A megszedett hajtásokat árnyékos, hűvös helyre …
Érdekel a cikk folytatása? »Növényi klónok
A kertészek már évszázadok óta növényi klónokat hoznak létre, valahányszor hajtást vágnak le egy muskátliról, rózsáról vagy bármilyen növényről. A gyökérről vagy szárról nyert dugványt-genetikailag, azonos egyedet- talajba, vagy komposztba ültetik, ahol hamarosan új növény fejlődik. A modern tudományos technikák lényegesen megnövelték a klónozás alkalmazási körét. Napjainkban számtalan dugványozással nem …
Érdekel a cikk folytatása? »