Működésükhöz az élőlényeknek ugyanúgy szükségük van energiára, mint a gépeknek ahhoz, hogy munkát végezzenek. Az autó benzint fogyaszt, sejtjeink viszont szén-hidrátokat és zsírokat égetnek el. Az autó motorját benzinnel: különféle szénhidrogének (szénből és hidrogénből felépülő vegyületek) elegyével hajtjuk. Az emberi (és állati) sejtek üzemanyagai a szén, hidrogén, és oxigén alkotta …
Érdekel a cikk folytatása? »Wolf-Rayet-csillagok és a héliumvillanás
Miután a héliumégés létrehozta a héliummagot, és annak hőmérséklete eléri a körülbelüli 100 millió fokot, akkor megindulhat a hélium atommagjainak szénné egyesülése. A két-három naptömegű csillagokban a hélium égése robbanásszerűen, az úgynevezett héliumvillanás eredményeképp indul el. Amikor a hidrogénégést követően a mag összeomlik, átmenetileg nyugvó, vagy elfajult állapotba kerül, mert …
Érdekel a cikk folytatása? »Öreg csillagok, óriások és szuperóriások
A kis tömegű, sok milliárd évvel ezelőtt keletkezett fősorozati csillagok éppúgy öreg csillagoknak tekinthetők, mint azok a nagy tömegű csillagok, amelyek rövidesen szupernóvaként fel fognak robbanni, jóllehet még egymillió évet sem éltek. Nagyszerű látványt nyújtanak a haldokló öreg csillagok. Amikor egy csillag magjában elfogy a hidrogén, akkor a hidrogén égése …
Érdekel a cikk folytatása? »Csillagbölcsők – Ahol a csillagok születnek
A csillagok a hideg és sűrű csillagközi felhők gravitációs összeomlása révén keletkeznek. Ezek a felhők főként molekuláris hidrogénből állnak. A nagyobb felhők összehúzódásuk közben feldarabolódnak (fragmentálódnak), így kezdetben egymás közelében tartózkodó, egymás testvéreinek tekinthető protocsillagok alakulnak ki. Némelyek olyan közel vannak egymáshoz, hogy a gravitáció egymáshoz köti őket. Az összehúzódás …
Érdekel a cikk folytatása? »A Neptunusz
A Neptunusz a négy óriási gázbolygó közül a legkisebb és leghidegebb, valamint legtávolabbi a Naptól. 1846-ban fedezték fel, és nemrég egy űrszonda, a Voyager-2 kezdte el vizsgálni ezt a távoli világot. Amikor a szonda 1989-ben elrepült mellette, egyúttal elkészítette az első közelképet a Neptunuszról, felfedte, hogy ez a legszelesebb bolygó …
Érdekel a cikk folytatása? »A Szaturnusz szerkezete és légköre
A Szaturnusz a második legnagyobb bolygó, és a Naptól számított hatodik, ugyanakkor a legtávolabbi bolygó, amelyet szabad szemmel még láthatunk. Ez egy gázból és folyadékból álló hatalmas golyó, ami az egyenlítőjénél kidudorodik, és belső energiaforrása is van. Összetételében a hidrogén dominál, így az összes bolygó közül ez a legkisebb sűrűségű. …
Érdekel a cikk folytatása? »A Jupiter szerkezete és légköre
Bár a Jupiter a legnagyobb tömegű bolygó, (318-szorosa a Föld tömegének), nagy térfogata következtében a sűrűsége kicsiny. Összetétele a Naprendszer bármelyik bolygóénál jobban hasonlít a Napéhoz. A Jupiter hidrogénje és héliuma légnemű állapotban van a bolygó külső részén, ahol a hőmérséklet kb. -110 °C. Közeledve a középponthoz a nyomás, a …
Érdekel a cikk folytatása? »Mitől is világít a Nap?
Már az ókorban is nagy tisztelet övezte azt az égitestet, ami fényt, hőt, és életet ad számunkra. Nem tudták, hogy miért is történik mindez. De manapság már ismert a tény, hogyan is működik a legközelebbi csillagunk. Mivel másodpercenként annyi energiát bocsájt ki, hogy az egész Föld energiaellátását fedezné 4 hónapig, …
Érdekel a cikk folytatása? »