A kisbolygók (más néven aszteroidák) egy a Földnél négyszer nagyobb tömegű kőzetbolygó sikertelen kialakulásának maradványai. Száraz, poros objektumok, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy légkörük legyen. Eddig több mint 200 000-et fedeztek fel, bár becslések szerint egymilliárdnál is több létezik. Az aszteroidát felfedező csillagász joga, hogy azt elnevezze. A legtöbb aszteroida …
Érdekel a cikk folytatása? »Ganymedes és Callisto
A Ganymedes a Naprendszer legnagyobb holdja, nagyobb, mint a Merkúr, és háromnegyed akkora mint a Mars. Nevét a görög mitológiában szereplő szép ifjúról kapta, akit felvittek az Olümposzra, Zeusz mellé, és az istenek pohárnoka lett. A Ganymedes szikla és jég 60:40 arányú keverékéből alakult. Ez későbbiekben differenciálódott, és ma a …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Io
Az Io a Jupiter harmadik legnagyobb holdja. Kicsit nagyobb, és sűrűbb, mint a Föld Holdja, és egy kicsit távolabb is kering a Jupiter körül, mint a Hold a Föld körül. De ezzel el is fogytak a hasonlóságok. Az Io vulkanikus mélyedések, kalderák és hasadékok, lávafolyamok és magasra emelkedő „tollak” igen …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Europa
Az Europa jéggel borított, gömb alakú szikla, amelyet már 400 éve tanulmányoznak, de fondorlatos természete csak akkor derült ki teljesen, amikor a Galileo űrszonda 1996-ban megkezdte a hold tanulmányozását. Az űrszondát Galileo Galilei itáliai tudósról nevezték el, aki 1610 januárjában megfigyelte az Europát, és a róla elnevezett másik 3 holdat. …
Érdekel a cikk folytatása? »A Jupiter szerkezete és légköre
Bár a Jupiter a legnagyobb tömegű bolygó, (318-szorosa a Föld tömegének), nagy térfogata következtében a sűrűsége kicsiny. Összetétele a Naprendszer bármelyik bolygóénál jobban hasonlít a Napéhoz. A Jupiter hidrogénje és héliuma légnemű állapotban van a bolygó külső részén, ahol a hőmérséklet kb. -110 °C. Közeledve a középponthoz a nyomás, a …
Érdekel a cikk folytatása? »