A szövetséges csapatok már Németország háború előtti határaihoz közeledtek, de még mindig igen számottevő német haderővel kellett szembenézniük. Kb. 7,5 millió német katona állt még fegyverben. A keleti fronton 1945 januárjában a németek feladták Varsót és a sziléziai iparvidéket, majd a hónap végén Zsukov seregei átlépték az 1938-as német határt. …
Érdekel a cikk folytatása? »
Nem a Jaltában elfogadott döntések szolgáltatták ki az érintett államokat a Szovjetuniónak. A szovjet hadsereg jelenléte, amely a koalíciós háború eredménye volt, tette lehetővé Sztálinnak, hogy a jaltai határozatokat tetszése szerint, a szovjet érdekek alapján értelmezze. Gyakorlatilag csak a lengyel határokra vonatkozó állásfoglalást valósította meg, azt is tágan értelmezve, Németország …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az 1930-as években Japán, Olaszország és Németország agresszív fellépése folytán számos területen megrendült az I. Világháborút követő rendezésekkel kialakított status quo. A változtatások sok helyütt túlmutattak a békeszerződések revízióján. Japán 1931-ben elfoglalta Mandzsúriát, majd 1937-ben háborút indított Kína ellen, s az ország egész tengerparti sávját megszállta. Olaszország 1935-ben megtámadta és …
Érdekel a cikk folytatása? »
Támadás a Demokrácia ellen Az 1930-as évek második felében Franciaországban és Spanyolországban fasiszta, jobboldali konzervatív és monarchista erők támadást indítottak a demokratikus köztársaság ellen. A hatalomátvételi kísérletekkel szemben – a német tragédia tanulságain okulva – széleskörű szövetség jött létre szociáldemokraták, kommunisták, polgári demokraták, liberálisok és más politikai erők között. Az …
Érdekel a cikk folytatása? »
A szultanátus megdöntése 1922 októberében az antant képviselői fegyverszünetet írtak alá az ankarai kormánnyal, amelyet az ország egyedüli kormányának ismertek el. VI. Mohamed szultán száműzetésbe vonult, személyes sorsával ismerve el az oszmánok birodalmának végleges megszűnését. November 1-én a nemzetgyűlés határozatot hozott a szultánság eltörléséről. Ugyanebben a hónapban ült össze a …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az első világháborút lezáró békekonferencia 1919. január 18-án Párizsban nyílt meg. Feladata az volt, hogy a nagyhatalmi törekvéseket összeegyeztetve megoldást találjon a vitás kérdésekre, és a nemzetközi jog pecsétjével lássa el az európai változásokat. A konferencián a vesztesek nem lehettek jelen. Képviselőiknek egyetlen lehetősége volt, hogy a nekik átnyújtott békediktátumot …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin