Az állatról emberre terjedő betegségek általában foglalkozási betegségnek tekinthető. A brucellózis pl. az állatgondozók, állatorvosok között gyakoribb, az ornithosis főként a baromfi-feldolgozó vállalatok alkalmazottait veszélyezteti. Az antropozoonózisok különböző módokon terjedhetnek. A fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés révén terjedhet pl. a brucellózis, a tularémia, az állatok harapása által a veszettség, elsősorban …
Érdekel a cikk folytatása? »A bélfertőzések és a légúti fertőzések
A bélfertőzések elleni küzdelem három irányú. Célja a fertőzőforrás semlegesítése, a terjedési lehetőségek elvágása és a szervezet ellenálló képességének fokozása. Ezeket szolgálja a betegek elkülönítése, a kórokozó-hordozók felkutatása és ártalmatlanná tétele, a legyek elleni védekezés, a megfelelő higiénés viszonyok megteremtése, jó ivóvíz és élelmiszerellátás, az emberek egészségügyi kultúrájának emelése, védőoltások …
Érdekel a cikk folytatása? »Kórokozó hordozók
Egészséges kórokozó-hordozók azok az emberek, akik szervezetükben kórokozókat hordoznak és ürítenek anélkül, hogy a kérdéses betegségen látható tünetekkel átestek volna. Főleg azért lehetnek veszélyes fertőzőforrások, mert nem tudván fertőző állapotukról, megszokott életmódjukat korlátozás nélkül folytatják és ezáltal további fertőzések kiindulópontjai lehetnek. A kórokozó-ürítés – főleg bélfertőzésekben – szakaszos lehet, azaz …
Érdekel a cikk folytatása? »Fertőzések forrásai
A kisgyermekek gyakran mászkálnak négykézláb a talajon, ahonnan a kórokozók a kezükre, onnan pedig szájukba juthatnak. Fontos szerepe van a talajnak a sebfertőzések: a tetanusz és a gáz-üszök terjesztésében. E betegségek kórokozói lovak és a szarvasmarhák ürülékével jutnak a talajba, ahol spóráik hosszú ideig megmaradnak, s ezért a sebek szennyezése …
Érdekel a cikk folytatása? »Társadalmi tényezők
A természeti és társadalmi tényezők között alapvető különbség, hogy a természeti tényezőket az ember nem, vagy csak részben irányíthatja, a társadalmi tényezők kedvező vagy kedvezőtlen hatása azonban emberi, társadalmi tevékenység eredménye. Némelykor azonban a társadalmi tényezők segítségével a természeti tényezők káros hatása is megszüntethető, vagy legalább csökkenthető (pl. a mocsarak …
Érdekel a cikk folytatása? »