Tag Archives: kutya

Az emlősállatok hangingereket érzékelő szerve a fejen, a sziklacsontba rejtve helyeződik. Szükség van tehát olyan segítő szervekre, melyek a hanghullámokat az érzékelés helyére vezetik. Ezt a feladatot a fülkagylók, a külső hallójárat, a dobhártya és a hallócsontocskák látják el. A hanghullámok csak levegőben vagy egyéb folyékony vagy szilárd közegben képesek …

A hallás folyamata a következő szakaszokból áll: a külvilágból érkező hangrezgéseket a dobhártya fogja fel, és átadja a kalapácsnak, mely a rezgést a hozzá ízülettel kapcsolódó üllő felé továbbítja, amely hosszú nyúlványán a harmadik hallócsontocskát, a kengyelt tartja. Az ily módon tovavezetett rezgés ingerként hat a csigában levő hallóidegekre, melyek …

A „hallókészülék” szabad szemmel is jól látható részét a fülkagylókat bőr borítja, ezért ugyanazokat az elváltozásokat figyelhetjük meg rajtuk is, mint a bőrön általában. Rühösség esetén pikkelyesen korpáznak, széleik megvastagodnak. Az egyéb tünetek nélkül jelentkező viszketegséget és fejrázást szőrtetvek vagy vérszívó tetvek okozhatják, melyek előszeretettel telepednek meg a fülekben. Szőrtelen, …

A külső hallójárat betegségei esetén is minden esetben igaz, hogy az idejekorán elvégzett beavatkozással gyors gyógyulás érhető el. A hallójárat bőrének pusztulásával járó elhúzódó, idült esetek nem mindig gyógyíthatóak. A hallójárat gyulladásai sajnos elég erőteljes fájdalommal járnak, gyakori ezért a fejrázás vagy a ferde fejtartás. A kutya a hátsó lábával …

A fülatkák (Otodectes-rühösség) elszaporodása következtében a fülzsír feketés színű, száraz, morzsalékony. Nagyítóval megvizsgálva maguk a paraziták is felismerhetőek a rendellenes fülzsírban. Dús szőrzet és lógó fülkagyló gátolják a hallójárat megfelelő szellőzését, ami a gyulladás súlyosbodását okozhatja. Tisztogatást követően gombaölő és baktériumellenes szerekkel, továbbá fájdalomcsillapító készítményekkel kezeljük a beteg hallójáratot. Ne …

Kutyáink otthonosan mozognak a szagok birodalmában; mi emberek nemhogy felfogni, de még csak elképzelni sem tudjuk, milyennek is érzékelik a körülöttünk levő világot. Az orr rendkívül fontos érzékszerv a kutyák számára. Orruk segítségével fedezik fel környezetüket, különböztetnek meg barátot ellenségtől, a rájuk leselkedő veszélyeket is sokszor szaglás útján ismerik fel. …

A szemhéjak feladata – a belső szemzugban helyeződő harmadik szemhéjjal, más néven pislogó hártyával együtt – hogy védjék a szemet. A gyulladásos szemhéjak duzzadtak, kivörösödtek, az állandó könnyfolyás következtében a szemrés körüli szőr megritkul. Fennáll a veszély, hogy a gyulladás a szemgolyóra is átterjed. Baktériumok, gombák, vírusok, pl. herpesz vírus, …

A szemhéjszéli mirigyek gyulladásos elváltozásai (árpa, jégárpa) és növedékei, a felmetszést követően éles szélű sebészeti kaparókanállal távolíthatók el. A pislogó hártya mirigyei a harmadik szemhéj belső oldalán helyeződnek; a mirigyszövet begyulladhat, burjánzásnak indulhat, ilyenkor feltűnően kivörösödnek, megduzzadnak, és erős könnyfolyás jelentkezik. Amennyiben nyugtató hatású kenőcsökkel nem érünk el gyógyulást, műtéti …

A szaruhártya (kornea) betegségeit külső hatások, általános vírusfertőzések és öröklött hajlam okozhatják. Sérülései erős fájdalommal járnak, a szemvizsgálathoz ezért helyi érzéstelenítésre is szükség lehet. Felületi horzsolások következtében a sérült terület környezeténél kevésbé csillogó, matt. Kétes esetekben fluoreszceint cseppentenek a szembe, így a felületi hiányok jellegzetes zöldes színben fénylenek fel. Mély …

A lencseficam, amikor a szemlencse leválik az őt rögzítő izmokról és elhagyja természetes helyét, legfőképp terrier fajtájú kutyáknál fordul elő. Általában nem jár különösebb panaszokkal, gyakran csak véletlenül fedezzük fel, valamely más ok miatt végzett szemvizsgálatkor. A szürke hályoggal azonos módon kell kezelni. A lencsehomály – szürke hályog – lehetett …