A Nap látható felszíne a fotoszféra. Ez a mintegy 100 km vastag plazmaréteg (ionizált gáz) szemcsézettnek vagy buborékosnak látszik. A szemcsék, amik csaknem 1000 km átmérőjűek, a könvekciós cellák felső rétegét képezik. Ezek szállítják felfelé a forró plazmát a Nap belsejéből. A fotoszféra másik jellegzetes jelenségei a napfoltok, amelyek hűvösebb …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az Enceladus a Szaturnusztól számított tizedik hold, és a széles E gyűrűben kering. Pályája a gyűrű legsűrűbb részében helyezkedik el, ami azt sugallja, hogy az Enceladus a gyűrűt anyaggal is ellátja. A holdnak a Szaturnuszra vonatkoztatva kötött a keringési ideje. Az Enceladus felszínének nagy a fényvisszaverő képessége, és ez rendkívül …
Érdekel a cikk folytatása? »
A Szaturnusz a második legnagyobb bolygó, és a Naptól számított hatodik, ugyanakkor a legtávolabbi bolygó, amelyet szabad szemmel még láthatunk. Ez egy gázból és folyadékból álló hatalmas golyó, ami az egyenlítőjénél kidudorodik, és belső energiaforrása is van. Összetételében a hidrogén dominál, így az összes bolygó közül ez a legkisebb sűrűségű. …
Érdekel a cikk folytatása? »
Bár a Jupiter a legnagyobb tömegű bolygó, (318-szorosa a Föld tömegének), nagy térfogata következtében a sűrűsége kicsiny. Összetétele a Naprendszer bármelyik bolygóénál jobban hasonlít a Napéhoz. A Jupiter hidrogénje és héliuma légnemű állapotban van a bolygó külső részén, ahol a hőmérséklet kb. -110 °C. Közeledve a középponthoz a nyomás, a …
Érdekel a cikk folytatása? »
A Mars a négy kőzetbolygó közül a legtávolabbi. Rozsdás vöröses színe miatt „vörös bolygónak” is szokták nevezni, de nevét a rómaiak hadistene után kapta. Változatos földi alakzatai között találunk mély szurdokvölgyeket, de itt vannak a Naprendszer legmagasabb vulkánjai is. A Marsnak igen ritka légköre van, amelynek átlagos légnyomása a felszínen …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin