A politikai szabadságjogoknak a többi kelet-közép-európai államnál nagyobb mértékű csehszlovákiai érvényesülése a magyar kisebbség számára is lehetővé tette a pártpolitikai szerveződést. Az 1920-ban létrehozott Országos Keresztényszocialista Párt, illetve az Országos Magyar Kisgazda Párt (későbbi neve: Magyar Nemzeti Párt) képviselői ellenzéki politizálással szabadságjog próbáltak érvényt szerezni az 1920. évi csehszlovákiai alkotmánytörvényekben …
Érdekel a cikk folytatása? »A Jugoszláviai magyar kisebbség
A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) kormányai igyekeztek megváltoztatni a soknemzetiségű délvidéki régiók (Bánát, Bácska, Dél-Baranya, Drávaszög stb.) etnikai arculatát: a magyar iskoláknak közel felét rögtön az első évben bezárták (a Mura-vidéken pl. a két világháború közt egyetlen magyar iskola sem működött), illetve szerb-horvát tannyelvűvé változtatták. A szabadkai, zombori, újvidéki, zentai …
Érdekel a cikk folytatása? »A határon túli magyar kisebbségek
A történelmi Magyarország felbomlása nyomán a trianoni békeszerződésben rögzített határokon túlra került a 20,9 milliónyi összlakosság közel 64%-a: a szomszéd államokhoz került 13,3 milliónyi népességből 3,3 millió volt a magyar, ami a korabeli összmagyarságnak nem egészen egyharmadát jelentette. A romániai magyar kisebbség A Romániához csatolt egykori magyarországi részeken az 1919. …
Érdekel a cikk folytatása? »A magyar kisebbségek külföldön
A magyar kisebbségek külföldön A magyar kisebbségi népcsoport politikai képviseletét a Magyar Nemzeti Párt tevékenysége alapozta meg. Rendkívül fontos volt a magyar kisebbségi egyházak közösségformáló szerepvállalása is. Az erdélyi (latinul Transsylvania) magyar politikai és kulturális közéletben a két világháború között jelentős szerepet játszott a transszilvánizmus eszméje, amely a tolerancia erdélyi …
Érdekel a cikk folytatása? »