Az ipari forradalom a 18. század egyik legmeghatározóbb eseménye, mely hatalmas népességi és gazdasági fejlődéssel járt. A forradalom Nagy-Britanniában vette kezdetét, mely nem sokkal előtte született meg (1707) Anglia, Skócia és Írország uniójából. A fejlődés a mezőgazdaságból indult ki. A 18. században számos fejlődés érte a mezőgazdaságot: a hagyományos háromnyomásos …
Érdekel a cikk folytatása? »A termelés menete
Az angol kézműveseknek nem volt más választásuk, minthogy munkásként belépjenek a gyárba, vagyis proletarizálódjanak. A munka új elosztása olyan mértékben szűkítette le a munkás tevékenységi körét, hogy egy-egy termék előállítása számos elszigetelt résztevékenység eredménye lett. Ez a termelésszervezeti forma akadályozta a munkást abban, hogy megismerhesse a termelési folyamatot, beleértve a …
Érdekel a cikk folytatása? »Az ipari válság
Az ipari válság nem egyformán sújtotta az egyes ágazatokat. A legerősebben a túlnyomórészt termelőeszközöket gyártó iparágak, a vas-, a fém-, a gépkocsigyártás és az építőanyag-ipar érezte meg a krízist. A válság mélypontján a termelés az 1929-esnek mintegy a felére esett vissza. Alig érezte meg viszont a válságot a textil, a …
Érdekel a cikk folytatása? »A Mezőgazdaság helyzete
Különösen előnytelen helyzetbe került a jelentős mértékben kivitelre termelő mezőgazdaság. Terményei nem bizonyultak versenyképesnek, mert a tengerentúli országok magasabb technikai színvonalon, kisebb önköltséggel termeltek. A világpiaci áresés elsősorban a gabonát érintette, amely Magyarországon a termelés súlypontját képezte. A belföldi értékesítést ugyanakkor korlátozta a hazai piac szűkös befogadóképessége. A mezőgazdasági termékek …
Érdekel a cikk folytatása? »