Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belülre került. 25-étől román támadások érték a Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt. Horthy kormányzó, az átmeneti német hatalmi megingást kihasználva, 29-én Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormányfő legfőbb feladata az ország …
Érdekel a cikk folytatása? »
Csehszlovákiában 1945 tavaszán a londoni polgári emigráns kormány és a moszkvai kommunista emigráció hozott létre koalíciós kormányt, amelyben a hazai antifasiszta ellenállás képviseli nem kaptak szerepet. A kassai kormányprogram és a végrehajtása során kiadott rendelkezések a német s a magyar nemzetiségeket a„kollektív felelősség” elve alapján megfosztották jogaiktól és vagyonuktól. A …
Érdekel a cikk folytatása? »
Másként alakult a helyzet Romániában, ahol 1944. augusztus 23-án Mihály király a hadseregre támaszkodva eltávolította Ion Antonescu németbarát diktatúráját, és katonai kormányt alakított. A szovjet vezetés számára Románia és Bulgária – a Közép – Oroszországot a német térség felé fedező Lengyelország után – a védelmi övezet legfontosabb részeit alkották. A …
Érdekel a cikk folytatása? »Csehszlovákia demokratikus köztársaság volt, vezető személyiségei A polgári Tomás Masaryk elnök és Eduard Benes külügyminiszter. Masarykot 1935-ben bekövetkezett -halála után Benes követte az államfői tisztségben. Csehszlovákia A csehszlovák állam külpolitikai biztonsága a francia szövetségre és a kisantantra épült. 1920-21 folyamán ugyanis Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia létrehozták a közkeletűen …
Érdekel a cikk folytatása? »
A központi hatalmak eddig nem hadviselő szövetségese, Olaszország, 1915 májusában végül is az antant oldalán lépett be a háborúba. Olaszország belépésével a Monarchia újabb jelentős fronton kényszerül harcolni. Az Alpok körzetében és az Isonzo folyónál 1915-ben indított olasz támadásokat a Monarchia óriási vérveszteségek árán megállította. Az isonzó környéki rendkívül véres …
Érdekel a cikk folytatása? »
A szarajevói merénylet után a német kormányzati körök elhatározták, hogy még akkor sem állnak útjába egy osztrák-magyar katonai akciónak, ha ez általános háborúhoz vezet. Úgy vélekedtek – II. Vilmos szavaival -, hogy „most, vagy soha”. A német hadvezetés attól tartott, hogy két-három év múlva elveszíti jelentős fegyverkezési előnyét Oroszországgal és …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin